Oldalak

2013. 02. 26.

A legnagyobb Hungaricum-ért 2.



Thyssen August, német iparvezér (1834-1926. április 4.). Az 1871-ben alapított mühlheimi vasművek szolgáltak a Thyssen-koncern alapjául. Rokonságban állt a Bornemissza, Batthyány-Strattmann és Zichy családdal. 
Az Thyssen acélművekhez tartozott  az 1914-es világháború előtt a Ruhrvidék, Lotharingia és Normandia nehézipari üzemei. Thyssen August tüdőgyulladásban hunyt el. 
Halála alkalmával a Szentszék napilapja, az Osservatore Romano szép cikkben emlékezett meg Thyssen Ágostról. Kiemeli szorgalmát, türelmét, keresztényi gondolkodását, szociális érzékét, aki nemcsak vagyont gyűjtött, de munkásainak is gondviselő atyja volt. 26.000 alkalmazottjának egészséges lakásokat, iskolákat, kórházakat és sok jóléti intézményt épített. Megmutatta, hogy az Egyház szociális tanítása nem lehetetlen eszménykép. 
Thyssen maga így vallott: “Elmondhatom, hogy olyan időket is éltem, amikor egyetlen munkásom nem cserélt volna velem. Tudom, dolgoztam annyit életemben, mint legszorgalmasabb munkásom. Ami élvezete nagytőkésnek és nagyiparosnak lehet, az édes-kevés boldogság, még nem is gondtalan élet. Állíthatom, hogy munkámból másnak több haszna volt, mint nekem. Elvégre, amit teremtettem és alkottam, csak a társadalomnak java, hiszen a másik életben semmit sem vihetek magammal.”
Halála után, 1926-ban fia, Fritz Thyssen, (*1873) a Thyssen-koncernből létesített Vereinigte Stahlwerke elnöke lett; a Ruhrvidéki ellenállás élén állt. 1939-ben Svájcba költözött.


Ajánlom:
Székely győzelem
 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése