Február 25-én, hétfőn
XVI. Benedek pápa közzétette Motu proprio apostoli levelét, (MOTU PROPRIO DATAE DE NONNULLIS MUTATIONIBUS IN NORMIS AD
ELECTIONEM ROMANI PONTIFICIS ATTINENTIBUS) amelyben módosít néhány
pápaválasztásra vonatkozó szabályzatot. Ennek célja, hogy biztosítsa a római
pápa megválasztásának lehető legjobb módját, továbbá elősegítse egyes
rendelkezések biztosabb értelmezését és megvalósítását. Egyetlen választó bíborost sem lehet kizárni sem az aktív, sem a passzív választásból, semmilyen ok vagy érv alapján, betartva az Universi Dominici gregis konstitúció 40. és 75. pontjainak előírásait.
A konstitúció megállapítja, hogy az Apostoli Szék törvényes megüresedésének pillanatától kezdve 15 teljes napon át kell várni a távollévőkre a konklávé megkezdése előtt. XVI. Benedek azonban a Bíborosi Kollégiumot felruházza azzal a képességgel, hogy előbbre hozza a konklávé megkezdésének időpontját, miután megállapítják minden választó bíboros jelenlétét. Ugyanígy lehetőségük nyílik a bíborosoknak arra is, hogy meghosszabbítsák a várakozást néhány nappal, amennyiben súlyos indokok állnak fenn. A Sede Vacante megkezdésétől számított maximum 20 nap után azonban minden jelenlévő választó bíborosnak meg kell kezdenie a választási folyamatot.
A konklávé titkosságára vonatkozó normák szerint „Vatikánváros egész területét és az azon belüli székhellyel rendelkező hivatalok rendes tevékenységét a kérdéses időszakban úgy kell szabályozni, hogy biztosítva legyen a pápaválasztással kapcsolatos minden tevékenység titkossága és szabad lefolytatása. Különösen ügyelni kell arra a konklávén szolgálatot teljesítő prelátusok segítségével is, hogy a választó bíborosokat senki meg ne közelítse, miközben a Szent Márta Házból a Vatikáni Apostoli Palotába közlekednek”.
„Minden személy, akinek bármilyen okból és bármikor tudomására jut valami, ami közvetlenül vagy közvetve érinti a választás cselekményeit, különösen a választáson történt szavazásokat, szigorú titoktartásra van kötelezve a választó bíborosok testületén kívüli minden személy vonatkozásában: emiatt a választás megkezdése előtt pontosan meghatározott módon és formula szerint esküt kell tenniük annak tudatában, hogy ennek megszegése az Apostoli Széknek fenntartott latae sententiae kiközösítésbe esnek.
A választás közfelkiáltásnak vagy inspirációnak és kompromisszumnak nevezett módjai eltöröltettek és a római pápa megválasztása egyedül titkos választás útján történik. A pápa meghatározza, hogy a római pápa érvényes megválasztásához szükség van a kétharmados többségre, a jelenlévő választók összességét véve alapul”.
Ha az Universi Dominici gregis konstitúció 72, 73 és 74 pontjai alapján lefolytatott választások nem hoznak eredményt, akkor egy napot az imának, az elmélkedésnek és az egymás közti megbeszélésnek kell szentelni.
A következő szavazások során már csak a két legtöbb szavazatot kapott bíboros között lehet választani kétharmados többséggel. Ez a két bíboros passzív marad, azaz nem szavazhat.
Amikor kánonjogilag megtörtént a választás, az utolsó diakónus bíboros behívja a terembe a bíborosi kollégium titkárát és a Pápai Liturgiák szertartásmesterét, ezután a Dékán bíboros vagy a rendben és korban első bíboros az egész Kollégium nevében kikéri a megválasztott beleegyezését a következő szavakkal: „Elfogadod-e kánonjogi megválasztásodat pápává? Amint megkapta az igenlő választ, megkérdezi: Hogyan akarod nevezni magad? Ekkor a Pápai Liturgiák Szertartásmestere jegyző minőségben két ceremoniárius tanúval megszerkeszti az új pápa megválasztásának és felvett nevének dokumentumát.
A megválasztott azonnal a római egyház püspöke, igazi pápa, a püspöki kollégium feje, elnyeri az egyetemes egyház fölötti teljes és legfelső hatalmat, és gyakorolhatja azt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése