Oldalak

2013. 03. 27.

Ételszentelés Csíkszeredában



Csíkszeredában húsvétvasárnapján reggel 8 órakor tartjuk az ételszentelést. A fegyelmet és a felfejlődést csak az tudja megszívlelni, aki már egyszer részt vett. Az ételszenteléskor is kitűnik, hogy a székely katona nemzet. Tud fegyelmezett lenni, és közösségére dicsőséget hozni. A húsvéti ételszentelés Csíkszeredában megőrizte évszázados, eleven ünnepélyességét, társadalmi, családi, ökumenikus jellegét. Húsvét reggelén, 8 órakor a Főtéren tartjuk a Kárpát-medence egyik legnagyobb ételszentelését.
A szertartást a Szakszervezetek Művelődési Háza előtt elkészített asztaltól végezzük. A kihangosításról a Rolle együttes gondoskodik.
A hívek, amint a térre érkeznek, szíveskedjenek a sorokat kialakítani a Művelődési Ház és a Nagy István Líceum felőli részen. A sorok kialakítását mindig  a tér közepéről kezdjék és fokozatosan növeljék a sort a Kossuth utca, valamint a Sapientia Egyetem felé. Vigyázzanak arra, hogy a tér közepe ne maradjon üres. Az ünnephez és a katona nemzet múltjához méltóan a papság egy-egy szembefordult sor között vonul el és hinti meg az eledeleket. Az ételszentelést himnuszaink eléneklésével zárjuk.
Népünk ajkán a húsvéti szent eledelek (kalács, kicsontolt sonka, bárány, hámozott tojás, kenyér, só, torma, bor) összefoglaló régi neve  a kókonya. Miután a nagyböjtben felkészültünk a húsvétra, bűnbánatot tartottunk, gyóntunk és áldoztunk, ezért első húsvétvasárnapi eledelünket is megáldatjuk. Az eledeleket legtöbb helyen kengyeles, füles kosárban teszik, amit hímzett terítővel, abrosszal takarnak le. A terítő elkészítése mindig az új asszony első feladatai közé tartozott. Az ételszentelés után mindenki siet haza, így is jelezzük azt, hogy a munkában is elsők akarnak lenni, nemcsak az étkezésben.
Húsvét megkoronázza a nagyböjt negyvennapos táplálkozási fegyelmét. Lelkileg megtisztultan először ülhetünk a húsvéti eledelek mellé. Felidézzük az Utolsó Vacsorát a családban, a magunk közösségében. A bárány Jézus áldozatára emlékeztet. A piros tojás Krisztus vérére és feltámadására emlékeztet. Amint a csirke kikel a tojásból, úgy támadt föl Jézus a sírjából, hogy nekünk örök életet adjon. Fegyelmezetten étkezünk, ahol minden morzsára, darabra tisztelettel vigyázunk, mert szentelmény, és ami nem ehető, azt tüzben szoktuk elégetni. A közös reggeli után szentmisére megyünk, hogy Krisztus asztaláról is táplálkozzunk.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése