1963. április 11-én, 50 évvel ezelőtt született Roncalli pápa
tollából a prófétikusnak és nagy jelentőségűnek nyilvánított enciklika, a Pacem
in Terris. A kubai válságot követően
a pápa minden jóakaratú embert, köztük nem keresztényeket is arra buzdított, hogy
a békét szolgálják. A jeles évforduló
alkalmából Peter Turkson bíboros, az Igazságosság és Béke Pápai Tanácsának
elnöke előadást tartott a „Peacebuilding 2013: 50 évvel a Pacem in Terris enciklika után” elnevezésű konferencián,
amelyre az Amerikai Egyesült Államokban, a Washingtoni Katolikus Egyetemen
került sor.
Turkson bíboros beszédében elsőként arra a „gondviselésszerű” kapcsolatra hívta fel a hallgatóság figyelmét, amely az enciklika lényegi üzenete és Ferenc pápa az egyre terjedő szegénységre irányuló aggodalma között áll fenn. A háborúra és a békére vonatkozó problémákat, kérdéseket a szegények és a teremtett világ iránti szolidaritás kontextusában kell mindig vizsgálni – hangsúlyozta Turkson bíboros.
A Szentszék tevékenysége a fegyverkezés ellen és a béke építése érdekében szüntelenül megnyilvánult a nemzetközi közegben és korunk minden ezzel kapcsolatos válságának során. Itt a 60-as évek nukleáris válsága és a jelenlegi nukleáris válság közötti tragikus párhuzamra hívta fel a figyelmet az afrikai bíboros. Ennek tekintetében XXIII. János pápa a II. Vatikáni Zsinat kezdetén mondott szavai ma is egyaránt aktuálisak. Roncalli pápa felhívása szerint a konfliktusok okai Krisztus visszautasításából, a technológia fejlődésébe vetett túlzott bizalomból és a fogyasztásra alapozott jólétből származnak.
Turkson bíboros szerint a szegénység felszámolása az erre irányuló nevelésben rejlik, miszerint a rászorulók sokaságát erőforrássá kell változtatni. A „Pacem in Terris” teljesebb megértéséhez az Egyház Társadalmi Tanítsának kompendiumát kell tanulmányozni – hangsúlyozta a konferencián. Ebben XXIII. János pápa a jóakaratú emberekhez, nőkhöz és férfiakhoz szól, hogy váljanak a béke előmozdítóivá. Ez az üzenet ma is egyaránt aktuális. Fontos a jogok és kötelezettségek tiszteletben tartása, amelyek minden embert megilletnek. Ezáltal meg lehet valósítani a béke célkitűzéseit: az élethez való jogot és az annak védelmére irányuló kötelezettséget.
„Tégy engem békéd eszközévé” – idézte végül Turkson bíboros Assisi Szent Ferenc imáját, amellyel rá kívánt mutatni az egész egyház széleskörű tevékenységére a világ békéje érdekében. Maga Ferenc pápa is kiemelte az assisi szent életének legjelentősebb vonásait: a szegények iránti szeretet, a békéért folytatott töretlen munka, a teremtett világ védelme. Ezen kívül egyaránt fontos a vallásközi és a nem hívőkkel folytatott párbeszéd a népek közötti kiegyensúlyozott kapcsolatok kiépítése érdekében.
Krisztus feltámadása, Jézus kegyelme és szeretete elegendő erőt adnak az emberek életének átformálására és a béke építésére – zárta beszédét Peter Turkson bíboros a Washingtoni Katolikus Egyetemen megtartott konferencián a Pacem in Terris enciklika megjelenésének 50. évfordulója alkalmából.
Turkson bíboros beszédében elsőként arra a „gondviselésszerű” kapcsolatra hívta fel a hallgatóság figyelmét, amely az enciklika lényegi üzenete és Ferenc pápa az egyre terjedő szegénységre irányuló aggodalma között áll fenn. A háborúra és a békére vonatkozó problémákat, kérdéseket a szegények és a teremtett világ iránti szolidaritás kontextusában kell mindig vizsgálni – hangsúlyozta Turkson bíboros.
A Szentszék tevékenysége a fegyverkezés ellen és a béke építése érdekében szüntelenül megnyilvánult a nemzetközi közegben és korunk minden ezzel kapcsolatos válságának során. Itt a 60-as évek nukleáris válsága és a jelenlegi nukleáris válság közötti tragikus párhuzamra hívta fel a figyelmet az afrikai bíboros. Ennek tekintetében XXIII. János pápa a II. Vatikáni Zsinat kezdetén mondott szavai ma is egyaránt aktuálisak. Roncalli pápa felhívása szerint a konfliktusok okai Krisztus visszautasításából, a technológia fejlődésébe vetett túlzott bizalomból és a fogyasztásra alapozott jólétből származnak.
Turkson bíboros szerint a szegénység felszámolása az erre irányuló nevelésben rejlik, miszerint a rászorulók sokaságát erőforrássá kell változtatni. A „Pacem in Terris” teljesebb megértéséhez az Egyház Társadalmi Tanítsának kompendiumát kell tanulmányozni – hangsúlyozta a konferencián. Ebben XXIII. János pápa a jóakaratú emberekhez, nőkhöz és férfiakhoz szól, hogy váljanak a béke előmozdítóivá. Ez az üzenet ma is egyaránt aktuális. Fontos a jogok és kötelezettségek tiszteletben tartása, amelyek minden embert megilletnek. Ezáltal meg lehet valósítani a béke célkitűzéseit: az élethez való jogot és az annak védelmére irányuló kötelezettséget.
„Tégy engem békéd eszközévé” – idézte végül Turkson bíboros Assisi Szent Ferenc imáját, amellyel rá kívánt mutatni az egész egyház széleskörű tevékenységére a világ békéje érdekében. Maga Ferenc pápa is kiemelte az assisi szent életének legjelentősebb vonásait: a szegények iránti szeretet, a békéért folytatott töretlen munka, a teremtett világ védelme. Ezen kívül egyaránt fontos a vallásközi és a nem hívőkkel folytatott párbeszéd a népek közötti kiegyensúlyozott kapcsolatok kiépítése érdekében.
Krisztus feltámadása, Jézus kegyelme és szeretete elegendő erőt adnak az emberek életének átformálására és a béke építésére – zárta beszédét Peter Turkson bíboros a Washingtoni Katolikus Egyetemen megtartott konferencián a Pacem in Terris enciklika megjelenésének 50. évfordulója alkalmából.
**
A Magyar Nemzetben (8.o.)
Szerdahelyi Csongor A Pacem in Terris ötven éve címmel emlékezik arra,
hogy a hidegháború végének kezdetét jelentette XXIII. János pápa ötven évvel
ezelőtt, 1963. április 11-én napvilágot látott, utolsó, „történelmi jelentőségű
enciklikája”. A cikkíró rámutat: a Pacem in Terris, vagyis Békét a
világnak kezdetű dokumentum az első olyan pápai megnyilatkozás, amely
nemcsak a katolikusokat szólítja meg, hanem minden jóakaratú embert nemre, fajra,
vallásra, társadalmi hovatartozásra való tekintet nélkül. Szerdahelyi
leszögezi: „Hatása frenetikus volt”.
A cikkíró felidézi: U Thant ENSZ-főtitkár
azt nyilatkozta, hogy hatalmas örömet érzett, miközben olvasta. „Minden ember
lelkét megérinti, nemcsak a katolikusokét.”
A szovjet hírügynökség, a TASZSZ
rögtön közzétette az egész szöveget, és kommentárjában elsősorban a pápa
lereszerelésre tett javaslatát dicsérete.
A Fehér Ház, amelyben akkor az első
katolikus amerikai elnök, John F. Kennedy lakott, közleményében így
fogalmazott: „Nagyon örülünk XXIII. János pápa megható üzenetének. A Pacem
in Terris rendkívül fontos, világtörténelmi jelentőségű enciklika. A
felhívást az Egyesült Államok minden más országnál inkább megszívleli.”
A The
Washington Post pedig leszögezte: „XXIII. János a népek óhaját foglalta
egységbe. A Pacem in Terris nem csupán egy idős pap hangja, nem is csak
egy öreg egyházé, hanem a világ lelkiismerete szólal meg általa.”
VR/MK
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése