Becsületet akarok neki szerezni

Az 1860-as évek végén történt, hogy egy német városka plébánosához beállított egy tüzértiszt.. "Hallottam plébános úr, nemsokára bérmálás lesz. Én is szeretnék bérmálkozni."
A pap csodálkozott, hogy mostanig miért nem bérmálkozott.
- "Adótiszt volt az atyám, elhelyezték, s ezért elmaradt gyermekkoromban" - felelte.
- De hogyan van az, hogy éppen most jelentkezik? Mi bírta Önt erre? - kérdi a plébános.
- "Előbb is jöhettem volna, de nem gondoltam rá. De amióta katona vagyok, rájöttem, hogy a bérmálás nagyon üdvös lehet egy katonának. Mozgalmas idők járnak és nehéz hivatásomban elkel nálunk az erősség Lelke."
- De mit ért ezen? Nem téved, uram? - kérdi a plébános.

Ludwig von Lützow

- "Gondolok a régi hősökre a Bibliából: Gedeonra, Dávidra, a Makkabeusokra. Az ő erősségükre gondolok."
- Igaza van - mondja a pap -, és gondoljon a szent katonára, Szent Sebestyénre, meg a többi vértanúra. Nem ismerték a félelmet, ha meg kellett védeni szent hitüket.
A bérmálás napján a bérmálkozók sorából kiemelkedett egy fényes sisakos, egyenruhás katona - szeme ragyogott a szent lelkesedés tüzétől. Vajon mit gondolt a püspök "Krisztus katonájává" avatása alatt? Elmondta azt a bérmálás után.
- "Édesatyám Ludwig von Lützow (1782-1834) szabadsághős csapatában küzdött, bátorságával és vitézségével becsületet szerzett. Krisztus zászlaja azonban többet jelent Lützowénál, becsületet akarok neki szerezni s hozzá hű maradni."