Hogy babér teremjen

A Szentlélek kiáradása

Az embereket igazán az istenhit kapcsolja össze. Boldog az az ember, akinek van hite, aki hisz Krisztusban, mert nem kérdez hiába. Boldog, mert nem szenved vigasz nélkül. Akinek hite van, annak felelete is van a lét gyötrő kérdéseire Jézus Krisztustól. A keresztény élet Istennek tetsző tisztelet, amely örömmel s megnyugvással tölti be a lelket (1Kor 12,3b-7. 12-13). A hit által Jézus élete, a kegyelem van bennünk és ez átalakít. Jézus előre jelezte, hogy megdicsőülése után a Szentlélek eljövetelével kapcsol magához bennünket. Ő a szőlőtő, aki a Szentlelket közli mindenki számára. A keresztség szentsége által természetfeletti kapcsolatba kerültünk a Szentháromság egy Istennel, ugyanakkor elszakíthatatlan kapcsolatba kerültünk egymással is, mert a hívőkben Jézus Lelke lakik. Aki Krisztusban marad, annak istentisztelete, imádsága és cselekedete mindig gyümölcsöző lesz, mert a Szentlélek azzá teszi (Jn 20,19-23). Ezek után könnyen megválaszolhatunk arra a kérdésre: miért is akarok bérmálkozni? Aki komolyan veszi a vallásos életet, az tudja, hogy a bérmálás is szentség, amelynek a felvételére elő kell készülni (ApCsel 2,1-11). Ha hívő öntudattal vesszük fel, akkor valami változást idéz elő bennünk, valami újat, többet ad nekünk. A keresztségben Krisztusba oltódtunk, Isten gyermekei lettünk. Magként kaptuk meg Isten kegyelmét. Ezért Isten boldog életének örököseiként, hitünk szerint fejlődő életet kell éljünk. Megkeresztelésünk óta szüleink és a keresztszülők igyekeztek eleget tenni vállalt kötelezettségüknek. Bevezettek a keresztény életbe, hitoktatásban részesítettek, hogy keresztényként tudjunk élni. Az előáldozáskor megfogadtuk, hogy ellene mondunk az ördögnek, minden csábításának és cselekedetének, és megígértük, hogy igaz keresztény élettel a katolikus Anyaszentegyháznak hű gyermekei leszünk. A bérmálandó ifjak vagy felnőttek,már önállóan gondolkodnak és most öntudatosan vállalják a keresztény életet. Az Úr Jézus példája szerint élni és Őt követni egyáltalán nem könnyű: „tagadja meg önmagát, vegye fel keresztjét és úgy kövessen engem” (Lk 9,23). Ahol nincs küzdés, ott babér sem terem. A keresztény élet önfegyelmet kíván, ezért Krisztus maga rendelte a bérmálás szentségét, hogy a Szentlélek karizmáival megerősítsen az öntudatos keresztény életben. Ezért latinul confirmationak nevezzük, ami megerősítést jelent. Ez pedig a Szentlélek közreműködésével történik. Ugyanakkor megerősít az Egyházhoz tartozásban is, hogy a kapott kegyelem segítségével öntudatos keresztények legyünk az élet minden területén. Azért bérmálkozunk, hogy a Szentlélek segítségével mélyebben tudjuk érteni a kinyilatkoztatott igéket; - hogy öntudatos keresztényekké váljunk; - hogy a világban tanúságtevők legyünk; - hogy hitünk szerinti élettel áldássá legyen bennünk mindaz a jó, amit keresztségünk óta szüleinktől és keresztszülőktől, nevelőktől és egyházközösségünktől kaptunk. Áldássá lesz akkor, ha szerzett tudásunkkal és a Lélek erejével szolgáljuk a közösség javát. 

 

„Valamennyiünket ugyanaz a Lélek töltött el.” 1Kor 12,13