Szent István király
népének a kereszténység fennkölt ideálját, Jézus Krisztust adta. László király
magát egészen átadta Krisztusnak, hogy megerősödjön az Úrban és hatalmas
erejében (Ef 6, 10). Hitte, hogy azoknak, akik Istent szeretik, minden a
javukra válik (Róm 8, 28). Így magát egészen Isten és az ország szolgálatának
szentelte.
László a magyar kereszténység oltárára első apostolait Szent István
királyt, Szent Imre herceget, Szent Gellért püspököt, Szent Benedek és András
szerzeteseket emelte, mert tudta, hogy „a nemzet akkor válik kereszténnyé,
amikor eszményeit keresztelik meg” (Prohászka). László élete is arról
tanúskodik, hogy a magyar ugaron életet fakasztani, biztos jövő felé haladni
csak az olyan ember képes, aki Krisztusban él. Úgy élt ő, bátorságát, áldozatos
és erényes életét a nép megismerte és szívébe zárta. A krisztusi evangélium
elfogadása fellendítette, vagy mellőzése nyomán hanyatlani kezdett nemzetünk
élete. Erről szól az első évezred. Szent László királyunk ünnepén imádkozzunk,
hogy minket, Erdélyország magyarjait se szellemi, se erkölcsi, se anyagi rossz
ne térítsen le a küzdőtérről. Ragyogjon felénk és felettünk a keresztény
életeszmény, az Isten- és felebaráti szeretet, amely egykor életre kelt az
igazság bajnokában, László királyban és utána sok-sok millió magyarban.
Imában
kérjük:
Áve,
égi Király híve,
királyoknak gyöngye, éke,
László, mennynek sorsosa!
Ég királyát hűn követted,
országunkat védelmezzed,
légy hazánknak bajnoka!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése