Csodákkal jeleskedő Csíksomlyói Szűzanya
A Kárpát-medence
búcsújáró helyeinek kegyképeit, kegyszobrait, szentkútjait jórészt a velük
kapcsolatba hozható csodás gyógyulások tették híressé. A rendkívüli gyógyulások
nagy részét a mirákulumos könyvek őrizték meg. A gyógyulások emlékeit
tanúsítják a kegykép vagy kegyszobor mellett elhelyezett tárgyak, offerek.
A Székelyföld
legdrágább kincsei közé tartozik a hársfából faragott, csodatévő Mária szobor (2,27 m ). A török félholdat
és eretneket taposó, Madonna szobor készítésének kora a 14-15. századra
datálható. Korábbi, mint a Csíkban létező Madonna szobrok. Veress Lajos
ferences krónikaíró szerint már a mohácsi vész előtt Csíkban tisztelték Szűz
Máriát, de pontosan hol, arról ő sem írt. A hagyomány szerint a csodatévő Mária
szobrát máshonnan hozták Csíksomlyóra. Arról, hogy honnan és mikor, nem szól a
hagyomány. Különös, hogy a ferences krónikaírók az 1661-es tatár pusztítást
követő években tesznek említést a szoborról, amely ekkor a templom főoltárán
nyert elhelyezést.
Eredete valószínű, hogy a Szépvíz település fölötti Széphavashoz,
vagyis a Szép Szűz Mária havasán levő templomhoz fűződik, ahol a csodatevő Szűz
Máriát tisztelték. Erről 1630-ban a Rómában tanuló ferences növendék, Kun
Szerafin tájékoztatta a Hittani Kongregációt. 1649-ben Millei István jezsuita
említi a székely hegyek között levő Szűz Mária kápolnájának pünkösdi búcsúját. Széphavas
középkori templomának pontos méreteit ismerjük, hossza 17,5 m , szélessége 6,5 m . A székely
településterületen szokásos, félkörös szentélyű templomok sorába tartozik,
melyek építési ideje a tatárjárás előttre, mindenesetben a tatárjárással (1241)
esnek egybe. Viszonylag kisméretű, egyhajós, a hajótól félköríves diadalívvel
elválasztott félkör apszisú építmények, keskeny félköríves ablakokkal, melyek
egyike az apszis közepéből nyílt, többnyire torony nélküliek. E templomból származik
az a 14. század eleji magyarországi pálos breviárium töredék is, amelyet
1672-ben Kájoni egybekötött kéziratos kalendáriumával, amire ráírta:
„Breviarium, pro Szép Havas.” Az 1661-es tatár pusztítás Széphavast is elérte. Valoszínű,
hogy a csodatevő Mária szobrot előbb elrejtették, és a pusztítás után a csíksomlyói
Salvator-kápolnához szállították, amelyet 1664-ben már kijavítottak. Különös,
hogy ennek oltárát ma is a zarándok nép térden állva egyszer vagy háromszor megkerüli,
mint a pálos kegyhelyeken.
A szobrot innen szállíthatták be a Sarlós
Boldogasszony templomába, amikor azt újraépítették. A Thököly és Rákóczi szabadságharc idején történt, hogy a
kurucokkal egy tatár vezér is belépve a templomba, megilletődve és dühvel
nézett a szoborra, melyet lándzsájával szeretett volna ledönteni, de a karja
megbénult. Terve nem sikerült, és a sebhelyek, karcolások Mária arcán ma is
látszanak. Máskor meg el akarták vinni, de úgy megnehezedett, hogy az ökrök sem
bírták a szekeret. Hasonló esetekkel találkozunk más kegyszobrokat, képeket
illetően is (czestochowai Fekete Madonna története). A csíksomlyói Segítő Mária
szobra a sok dúlás után is csodálatosan megmaradt. A világháború idején Kolozsvárig
menekítették, majd a front átvonulása után visszahozták évszázados tiszteleti
helyére.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése