Visszük a csíksomlyói Madonna képmását

Csodákkal jeleskedő Csíksomlyói Szűzanya

A Kárpát-medence búcsújáró helyeinek kegyképeit, kegyszobrait, szentkútjait jórészt a velük kapcsolatba hozható csodás gyógyulások tették híressé. A rendkívüli gyógyulások nagy részét a mirákulumos könyvek őrizték meg. A gyógyulások emlékeit tanúsítják a kegykép vagy kegyszobor mellett elhelyezett tárgyak, offerek.

A Székelyföld legdrágább kincsei közé tartozik a hársfából faragott, csodatévő Mária szobor (2,27 m). A török félholdat és eretneket taposó, Madonna szobor készítésének kora a 14-15. századra datálható. Korábbi, mint a Csíkban létező Madonna szobrok. Veress Lajos ferences krónikaíró szerint már a mohácsi vész előtt Csíkban tisztelték Szűz Máriát, de pontosan hol, arról ő sem írt. A hagyomány szerint a csodatévő Mária szobrát máshonnan hozták Csíksomlyóra. Arról, hogy honnan és mikor, nem szól a hagyomány. Különös, hogy a ferences krónikaírók az 1661-es tatár pusztítást követő években tesznek említést a szoborról, amely ekkor a templom főoltárán nyert elhelyezést. 

Eredete valószínű, hogy a Szépvíz település fölötti Széphavashoz, vagyis a Szép Szűz Mária havasán levő templomhoz fűződik, ahol a csodatevő Szűz Máriát tisztelték. Erről 1630-ban a Rómában tanuló ferences növendék, Kun Szerafin tájékoztatta a Hittani Kongregációt. 1649-ben Millei István jezsuita említi a székely hegyek között levő Szűz Mária kápolnájának pünkösdi búcsúját. Széphavas középkori templomának pontos méreteit ismerjük, hossza 17,5 m, szélessége 6,5 m. A székely településterületen szokásos, félkörös szentélyű templomok sorába tartozik, melyek építési ideje a tatárjárás előttre, mindenesetben a tatárjárással (1241) esnek egybe. Viszonylag kisméretű, egyhajós, a hajótól félköríves diadalívvel elválasztott félkör apszisú építmények, keskeny félköríves ablakokkal, melyek egyike az apszis közepéből nyílt, többnyire torony nélküliek. E templomból származik az a 14. század eleji magyarországi pálos breviárium töredék is, amelyet 1672-ben Kájoni egybekötött kéziratos kalendáriumával, amire ráírta: „Breviarium, pro Szép Havas.” Az 1661-es tatár pusztítás Széphavast is elérte. Valoszínű, hogy a csodatevő Mária szobrot előbb elrejtették, és a pusztítás után a csíksomlyói Salvator-kápolnához szállították, amelyet 1664-ben már kijavítottak. Különös, hogy ennek oltárát ma is a zarándok nép térden állva egyszer vagy háromszor megkerüli, mint a pálos kegyhelyeken. 

A szobrot innen szállíthatták be a Sarlós Boldogasszony templomába, amikor azt újraépítették. A Thököly és  Rákóczi szabadságharc idején történt, hogy a kurucokkal egy tatár vezér is belépve a templomba, megilletődve és dühvel nézett a szoborra, melyet lándzsájával szeretett volna ledönteni, de a karja megbénult. Terve nem sikerült, és a sebhelyek, karcolások Mária arcán ma is látszanak. Máskor meg el akarták vinni, de úgy megnehezedett, hogy az ökrök sem bírták a szekeret. Hasonló esetekkel találkozunk más kegyszobrokat, képeket illetően is (czestochowai Fekete Madonna története). A csíksomlyói Segítő Mária szobra a sok dúlás után is csodálatosan megmaradt. A világháború idején Kolozsvárig menekítették, majd a front átvonulása után visszahozták évszázados tiszteleti helyére.