Október
4-én, Szent Ferenc ünnepén a Szentatya felkereste névadó szentje, Szent
Ferenc szülővárosát, Assisit, amely Umbria tartomány egyik
legismertebb városa is. A pápa látogatása a Rivotorto szentélyben ért
véget, ott ahol Ferenc a legnagyobb szegénységben első társaival élt.
Már elmúlt este 8 óra, amikor visszaérkezett a Vatikánba.
Ferenc
a történelem 19. pápája, aki Assisibe látogatott. A városhoz leginkább
ragaszkodó pápa II. János Pál volt, aki hosszú pápasága alatt hat
alkalommal látogatott abba a városba, amelyet az egész világon a béke
városaként ismernek. Umbria tartomány elnökének szavai szerint „a pápa,
mint egy új Ferenc haladt át Assisi városán, azokon a helyeken, ahol a
Szent élt. Mások fájdalmát hozzátéve a saját fájdalmához felemelte azt a
saját és a mások mosolyába, azzal a reménységgel, hogy egy kicsit
enyhítse az emberi nyomorúságot.”
A búcsúzás alkalmával az
umbriai tartomány elnöke Szent Ferenc művészi arcképét ajándékozta a
Szentatyának. A kép hűséges reprodukciója Cimabue az Assisi bazilikában
látható freskórészletnek, amelyről azt tartják, hogy valóban a legjobban
hasonlít az igazi Szent Ferencre. A pápa megáldotta a kapott ajándékot,
amint átvette Marco Vinicio Guasticchi elnök kezéből. Az elnök maga ezt
nyilatkozta: Ferenc pápa érdeklődéssel és lelkesedéssel fogadta az
ajándékot, mint a testvériség és a szeretet jelképét. Mindez nagy
méltóságtudattal tölt el bennünket, büszkék vagyunk arra, hogy mi is
Assisi Szent Ferenc földjének vagyunk a szülöttei. A reprodukciós képet
Stefano Lazzari kézműves mester festette.
Ferenc pápa egy napos
látogatása végén a Santa Maria degli Angeli (Angyalos Szűz Mária)
bazilikánál umbriai fiatalok seregével találkozott. A bazilika küszöbén a
Porciunkula kolostor kusztosza, Fabrizio Migliasso ferences atya
fogadta a pápát. A dombtetőn álló várostól 6 kilométerre, a völgyben
fekvő impozáns bazilika magában foglal egy kicsiny szentélyt, a
porciunkulát. Itt halt meg Assisi Szent Ferenc és itt született meg a
ferences rend.
A Szentatya csöndes imádságban merült el ezen a
szent helyen, majd az Angyalos Szűz Mária bazilika terén megkezdődött
egy szép ünnepség, amely során a fiatalok négy kérdést tettek fel a
pápának. Ezek négy nagy témát öleltek fel: a hivatás, a család, a munka
és a küldetés kérdését.
Ferenc pápát Renato Boccardo
spoleto-nocia-i érsek, a régió ifjúsági pasztorális felelőse
köszöntötte, Umbrai 8 egyházmegyéjét képviselő egy-egy fiatallal együtt
Az eseményen jelen volt Attilio Nicora bíboros, a Santa Maria degli
Angeli bazilika pápai legátusa.
Ferenc pápa a már jól ismert és oly népszerű köszöntéssel fordult az egybegyűltekhez: „Kedves umbriai fiatalok, jó estét”.
A
hivatás témájával kapcsolatos első kérdést egy kisgyermekes házaspár
intézte a pápához. „Örülök, hogy ezt az első kérdést egy fiatal pár
tette fel, igen, mert a mai világban bátorság kell a családalapításhoz.”
A kérdés valójában a hivatás témakörébe tartozik – mondta a pápa. A
házasság ugyanis valódi és jellegzetes hivatás, éppen úgy, mint a papi
és a szerzetesi hivatás. Két házasságot kötő hívő keresztény szerelmében
felismeri az Úr Jézus hívó szavát, azt a hivatást, hogy ők ketten, egy
férfi és egy nő egy testté és egy életté váljon. Isten kegyelmével a
házasság szentsége foglalja egységbe szerelmüket, amely magában Istenben
gyökerezik. Ennek a hívatásnak a bizonyosságával szilárd meggyőződéssel
lehet útnak indulni, nem kell semmitől sem félni, mert együtt minden
nehézséggel szembe lehet nézni.
Ferenc pápa itt az előző
nemzedékek súlyos nehézségeire utalt, a szegénységre, a háborúkra, a
kivándorlásra, amint az ő szüleivel is történt. Szüleink, nagyszüleink
nehezebb körülmények között házasodtak egybe, de az Úr Jézusba
kapaszkodtak, tudták, hogy házasságukat az Úr megáldotta, amint áldott a
rájuk bízott a küldetés is, hogy gyermekeket hozzanak a világra. Ezek
egyszerű bizonyosságok, ám szilárd tartóoszlopai voltak a házaspárok
szerelmének.
A mai fiatalok olyan társadalomban élnek, amely az
egyének jogainak ad elsőbbséget a családdal szemben és amelyben a
kötelékek csak addig tartanak, amíg nincsenek nehézségek. Ma sokan
felületes és megtévesztő módon beszélnek a házasságról. Az ilyen
felfogásban minden ideiglenes. Ám Jézus nem ideiglenesen üdvözített
minket, hanem véglegesen. Ferenc pápa itt ismét nagyon személyes és
praktikus módon közelítette meg azoknak a fiataloknak a helyzetét, akik
elmúltak 30 évesek és nem akarnak nősülni. Egy édesanyának, aki tanácsot
kért tőle a pápa ezt mondta: „Signora, ezentúl ne vasaljon ingeket a
fiának.”
Ferenc pápa arra kérte a fiatalokat, hogy ne féljenek
az elkötelező lépésektől. Mélyítsék el szerelmüket, tartsák
tiszteletben annak ritmusát, imádkozzanak, készüljenek fel komolyan és
bízzanak az Úr Jézusban, aki nem hagyja őket egyedül. „Fogadjátok be
Jézust otthonaitokba, mint egy családtagot, Ő majd támogat benneteket.”
A
Szentatya a cölibátusra és szüzességre szóló elhivatottságról szólva –
amelyet a házassággal komplementárisnak nevezett – azt mondta, hogy
ugyanaz a hivatás, mint amit Jézus maga is megélt. Tekintsetek Assisi
Klárára és Ferencre – mondta a Szentatya. Az ő hivatásuk Isten
megtapasztalásának élményéből forrásozott, amelyet nem lehet egyszerűen
megtervezni. „Isten hív titeket is, ám fontos, hogy meghalljátok szavát,
hogy családias kapcsolatot ápoljatok vele, a napi szentáldozásban és a
tabernákulum előtt töltött csöndes órákban. Az Istennel való kapcsolat
az egész személyt érinti, az elmét, az érzéket, a többiekkel való
szeretet kapcsolatot.”
„Szeretnék határozottan kimondani, főként
most itt egy dolgot: az Isten Országáért vállalt szüzesség azt jelenti,
hogy igent, nem pedig azt, hogy nemet mondunk. Persze ennek az a
következménye, hogy lemondunk a házastársi kapcsolatról, a családról.
Minden az igenre épül, arra a totális igenre, amelyet Krisztus kimondott
értünk.
Az umbriai fiatalokhoz intézett beszédében végül
Ferenc pápa a társadalmi elkötelezettség és az evangelizálás témájával
foglalkozott. Mindkettő esetében nélkülözhetetlen az evangélium
tanítása, Isten emberiséghez intézett üdvözítő üzenete. A naponta érkező
szomorú hírek igazolják a legjobban, hogy az emberiségnek szüksége van
Isten üdvösségére, arra, hogy visszautasítsa a rosszat, mert Isten
Krisztus halálával és feltámadásával legyőzte a gonoszt. Az evangélium
rendeltetése kettős: felébreszteni a hitet és átalakítani a világot
Isten tervei szerint. A Szentatya itt éppen Assisi Szent Ferenc
példájára hivatkozott, aki az evangélium hatalmával megújította az
egyházat és ugyanakkor testvéribbé tette a társadalmat élete
tanúbizonyságán keresztül.
Emlékeztek-e arra, amit egy napon
Ferenc mondott társainak: hirdessétek az evangéliumot és ha szükséges a
szavakon keresztül is. Mit jelent ez? Azt, hogy az első a tanúságtétel
és csak azután következnek a szavak.
Ferenc pápa bátorító
üzenete végül így hangzott. Umbriai fiatalok, ti is ezt tegyétek. Ma
Ferenc nevében ezt mondom: nem tudok adni nektek sem aranyat, sem
ezüstöt, de tudok adni valamit, ami ezeknél sokkal értékesebb, Jézus
evangéliumát…Az evangéliummal a szívetekben és kezetekben legyetek a hit
tanúi. Vigyétek el Krisztust az otthonokba, hirdessétek őt
társaitoknak, fogadjátok be és szolgáljátok a szegényekben. Legyetek
Umbria számára az élet, a béke és a remény hírnökei.”
(ik) VR
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése