Erdélyben megnyíló új pálos rendház

A hargitai új pálos rendház

Hargitafürdő Csíkszereda település része. Fejlődésnek 1891-ben indult, amikor új utat vágtak Tolvajostető és Hargitafürdő között. Nevét 1898-ban törzskönyvezték és közigazgatásilag Csicsó községhez sorolták be. 1914-ben Csíkszeredához kapcsolták. 

A magashegyi üdülőtelep, tengerszint felett 1300-1400 m magasságban fekszik a Csicsói-Hargita (1769m) meredek keleti lejtőin. Hargita megye egyik legmagasabban lakott szegletét látogatta annak idején Apafi Mihály (1662-1690) erdélyi fejedelem is. A 19. század végén többnyire üdülők, nyaralók látogatták. Egyházi beosztás szerint kezdetben a csicsói egyházközséghez tartozott. A mai kápolna helyén először egy fakereszt állott, rajta e felirattal: „IHS – Úr Jézus, ki a Sz.Keresztfán megváltottál szent Véred árán, bocsásd meg bűneinket, őrizd a lelkünket. Állítatta csíkszeredai Kovács Zsigmond és neje 1890.” A jámbor nyaralók mielőtt a kápolna megépült, e kereszt előtt végezgették imádságaikat. Ma is meg van egy terebélyessé nőtt fenyőfa elé állítva.

P. Balla Barnabás

A fakápolnát 1905-ben kezdték el építeni gyergyószetmiklósi Angi Mihályné „álomlátása” alapján a csicsói közbirtokosság területén. Akiknek a kápolna szálka volt a szemükbe, hát leállíttatták. Kétévi huzavona után 1909 nyarára elkészült. A Csicsói plébánia történetében így örökítették meg: „Régi vágya teljesedett úgy a csicsói, mint a Hargitafürdőn évenként megforduló híveknek augusztus 8-án.” Csíki Lapok így adta tudtul az ünnepélyes megáldását: 1909. augusztus 8-án reggel mintegy 30 kocsi hozta a vidéki községekből a buzgó híveket az ünnepségre. Csíkcsicsó község buzgó hívei pedig kereszt alatt énekszóval vonultak ki e tőlük mintegy 3 órányira fekvő vadregényes fürdőre. Nem csoda, ha a híveknek fele sem fért be a különben elég tágas kápolnába. Pontban 10 órakor kezdette meg gróf Mikes János udvarhelyi kerületi főesperes a megáldási szertartást 3 pap segédlete mellett, mely után György Ilyés csíkcsicsói lelkész lépett a szószékre, lelkes szavakkal szólván a templomnak, mint imádság házának rendeltetéséről. 

Honvéd állt a Hargitán

Érzékeny szavakban mond köszönetet Angi Mihály gyergyószentmiklósi és Máté György gyergyóalfalvi lakosoknak nejeikkel együtt, akik a kápolna összes építési költségét (2900 korona és adakozásból 500 K.) fedezték. 

Búcsú 2013-ban

A kápolnának egy remek, életnagyságú Szent István király szobrot Csedő István csíkszeredai ügyvéd és a Szent János harangot Merza János csíkszeredai állomásfőnök ajándékozták. A harangot Mailáth püspök a csíksomlyói búcsún szentelte meg. Felírata: SCHESSBURG. FUSA PER MICH. MANCHEN, vagyis Segesvárt öntetett Manchen Mihály által. Közadakozásból készült a díszes és csinos kivitelezésű oltár. Budapestről harmóniumot vásároltak. 1921. augusztus 1-jén harang alapot hoztak létre, amiből Mária szobrot rendeltek Herman Gyula sz.udvarhelyi szobrásztól. A szobrot 1925. július 5-én helyeztek el a kápolnában. A kápolnában 1956-ig csak nyáron mondtak közbe-közbe 5-6 szentmisét, egyet az illetékes plébános, a többit egy-egy pihenését itt töltő pap. 

Búcsú 2012-ben

Hargitafürdő fejlődése az 1920-as években indult meg. A két kéngödör fölé házat építettek, megépült a meleg fürdő, szaporodni kezdtek a magánvillák is. 1941-ben a kitűnő hóviszonyokkal rendelkező fürdőtelepet a magyar honvédség tiszti üdülőteleppé és síoktató központtá fejlesztette. Több nagyon szép tájba illő kő- és faépületet építettek, amelyek napjainkban is meghatározó elemei a Hargitának. 1942-ben a 7 km hosszú bekötőutat modernizálták.

1952-ben megkezdődött a kaolinbányászat. Itt évente 30000 tonna A-típusú mosott kaolint állítottak elő az elektrokerámiaipar számára. 

A párt mindegyre gyűlésezni akart. Az emberek nem mentek, de a templomba igen. Azért, hogy nem legyen templom, ahová menjenek a munkások, s ezzel a hitéletet akadályozzák, a pártszervezet három szekuritátés tisztet kért fel, akik titokban a kápolna oltáráról levették a Szent István szobrot, a kórusról a harmóniumot, és dízelolajjal fel akarták gyújtatni a kápolnát. Kovács Ferenc harangozó észrevette és segítségért kiáltozott, hogy fel akarják gyújtani a templomot.. Egy erőteljes bányász, Demeter Mihály (sz. Marosugra, 1911. júl. 29.) szaladt oda, aki számon kérte a három szekust, amire azok káromkodni és ütlegelni kezdték. Mihály bácsi egy padkarzattal szembeszállt velük, elverte őket és megmentette a templomot. Hát ezért meghurcolták.

Templom szentélye

1963-ban  több kisebb kitermelőegység egyesítése révén jött létre a Hargita Bányavállalat. A hargitafürdői lakósok száma gyarapodott és a hívek 1956 végén felkérték a csíkszeredai plébánost, hogy az újévben tartsanak házszentelést és rendszeres szentmisét. A csicsói Búzás Imre, idős plébános is felkérte a szeredai plébániát, hogy a lelkipásztori munkát vállalják el. Ezután Márton Áron püspök úr is hivatalosan megbízta a csíkszeredai plébániát a hargitafürdői kápolna és hívek gondozásával. Az első házszentelést 1957. január 18-án tartotta Antal József esperes-plébános, Csintalan Lajos kántor és Karácsony Gyula sekrestyés, mintegy 90 család fogadta. Attól kezdve minden vasárnap délután 6 órakor miséztek, hétfőn hitoktatást tartottak. 1957. augusztus 18-án megünnepelték a kápolnaépítés kezdetének ötvenedik évét. 

A pálosok fogadása 2013. jan. 31-én.

A kápolna ötven éves megáldását 1959. augusztus 20-án elsőáldozással és délutáni műsoros ünnepéllyel ülték meg. Ekkor a kisoltárt elajándékozták Csíkszentgyörgy csángótelepi kápolnájának. Helyébe az 1948-ban állomosított róm. kat. fiú-főgimnázium székelyoltárát helyezték el. Tervezte Vámszer Géza tanár. Készítette Salamon Lajos. Festette Szentpétery László 1937. március 27-én.  A keresztutat 1960-ban állították fel.

 + Msgr. Borbély Gábor

A kápolnát 1963-ban tatarozták, a sekrestyét bővítették, fásszínt építettek. A kápolna ünnepélyes megáldása július 14-én fél 11 órakor kezdődő nagymisében történt. Az 1966-os népszámlálás szerint 764 lakója közül 743 magyar volt, majdnem mind római katolikusok. Közel 170 fiatal család, mintegy 300 kenyérkeresővel. Az 1-8 osztályos tanulók száma 100 fölött van. 1967-ben 2000 nm temetőt létesítettek és bekerítették. Márton Áron püspök Hargitafürdőt önálló fiókegyházzá nyilvánította 80/1968.02.25 számú leiratával. Megválasztották a 18 tagú egyháztanácsot. Az első gondnok Geréd József, jegyző Petres Gyula lett, így elkezdhették az anyagi erőforrás beindítását. Az 1969. évre költségvetést készítettek és meghatározták a hívek évi kepéjét. Hargitafürdőnek 1977-ben 505 lakója közül 465 magyar volt. 1980-ban a vállalatnál több mint 1400 bányász dolgozott. 

A rendszerváltás után a kaolinbányászat leállt. Egyesek elvándoroltak, a katolikusok maradtak, akiket 1993 nyarától a csicsói plébános hét éven keresztül gondozott. 

Darvas-Kozma József

Közben a csíkiak villákat építettek. Télen a sízők látogatják, nyáron a pihenni és gyógyulni vágyók. Ezért a Szent Kereszt Főplébánia megépítette a Szent István Házat. 

A Hargitafürdői leányegyház plébániává nyilvánítását 2000 nyarán Darvas-Kozma József esp.-plébános indította el. 

Szent István Ház (szállás 46 személynek)

2000. decemberében pedig a román Kultuszminisztérium 11048/2000. szám alatt nyilvántartásba vette, valamint a Gyulafehérvári Érsekség Plébániák Nyilvántartójának 10. pozíciójában feltüntette. A Hargitafürdő-i Szent István Plébániát, amíg a csíkszeredai Millenniumi templom építése folyt, Ft. Bereci István  csicsói plébános látta el. Hargitafürdő 2003 szeptemberétől ismét a csíkszeredai Szent Kereszt Főplébánia gondozásába került.

A kápolnát centenáriumra készülve a Szent Kereszt Főplébánia alapjaitól kezdve újraépítette. A munkálatok 2008 májusától augusztus 20-ig tartottak. 

Ravatalozó

Az újraépített templom felszentelését 2009. szeptember 5-én, 12 órakor Exc. Dr. Jakubinyi György érsek és Nm. Tamás József püspök végezte. A templom mögé 2009-ben új plébánia épületet épített a csíkszeredai plébánia, amelyet 2010 nyarára elkészítettek. Igazán plébánia 2010. augusztus 1-jével lett, amikor Ft. László Rezsőt kinevezték plébánosnak. Így földrajzilag a gyulafehérvári főegyházmegye legmagasabban fekvő plébániája Hargitafürdő. 2012. aug.-tól októberig Ft. Veress Sándor Levente kapott kinevezést, majd innen új állomáshelyre került.

P. Bátor Botond

Pálos cím

Ezután a csíkszeredai Szent Kereszt Főplébánia vette át a plébánia szolgálatát, amelyet felajánlott a pálos szerzeteseknek, akik többször ide látogattak, majd 2013. január 31-én megérkeztek két hónapra. 

A nyár folyamán kisebb tartózkodással jelen voltak, majd novemberben ideköltöztek. Megtelepedésüket, működésüket a Gyulafehérvári Érsekség, a Magyar Pálos Rendtartomány és a csíkszeredai Szent Kereszt Felmagasztalása Plébánia december 19-én kelt Szerződésben rögzítette. 

Így a hargitafürdői Szent István pálos kolostort hivatalosan vezetik, melynek ünnepélyes megáldására 2014. január 26-án, vasárnap a 10 órakor kezdődő szentmisével történik.

Minden kedves érdeklődőt szeretettel vár a csíkszeredai Szent Kereszt Főplébánia és a Hargitai Szent István Pálos kolostor.

Ezzel új időszámítás kezdődik az erdélyi római katolikus hívek és a magyar pálosrend életében. A rendet Isten tegye gazdaggá és népünket boldoggá!

Szeretettel ajánljuk a 2014. évre szóló, forgathatós Pálos falinaptárt, melynek ára 7 lej.