A hargitai új pálos rendház |
Hargitafürdő Csíkszereda település része. Fejlődésnek 1891-ben indult, amikor új
utat vágtak Tolvajostető és Hargitafürdő között. Nevét 1898-ban törzskönyvezték
és közigazgatásilag Csicsó községhez sorolták be. 1914-ben Csíkszeredához
kapcsolták.
A magashegyi üdülőtelep, tengerszint felett 1300-1400 m magasságban fekszik a
Csicsói-Hargita (1769m) meredek keleti lejtőin. Hargita megye egyik
legmagasabban lakott szegletét látogatta annak idején Apafi Mihály (1662-1690)
erdélyi fejedelem is. A 19. század végén többnyire üdülők, nyaralók látogatták.
Egyházi beosztás szerint kezdetben a csicsói egyházközséghez tartozott. A mai
kápolna helyén először egy fakereszt állott, rajta e felirattal: „IHS – Úr
Jézus, ki a Sz.Keresztfán megváltottál szent Véred árán, bocsásd meg bűneinket,
őrizd a lelkünket. Állítatta csíkszeredai Kovács Zsigmond és neje 1890.” A jámbor nyaralók
mielőtt a kápolna megépült, e kereszt előtt végezgették imádságaikat. Ma is meg
van egy terebélyessé nőtt fenyőfa elé állítva.
P. Balla Barnabás |
A fakápolnát 1905-ben
kezdték el építeni gyergyószetmiklósi Angi Mihályné „álomlátása” alapján a
csicsói közbirtokosság területén. Akiknek a kápolna szálka volt a szemükbe, hát
leállíttatták. Kétévi huzavona után 1909 nyarára elkészült. A Csicsói plébánia
történetében így örökítették meg: „Régi vágya teljesedett úgy a csicsói, mint a
Hargitafürdőn évenként megforduló híveknek augusztus 8-án.” Csíki Lapok így adta
tudtul az ünnepélyes megáldását: 1909. augusztus 8-án reggel mintegy 30 kocsi
hozta a vidéki községekből a buzgó híveket az ünnepségre. Csíkcsicsó község
buzgó hívei pedig kereszt alatt énekszóval vonultak ki e tőlük mintegy 3
órányira fekvő vadregényes fürdőre. Nem csoda, ha a híveknek fele sem fért be a
különben elég tágas kápolnába. Pontban 10 órakor kezdette meg gróf Mikes János
udvarhelyi kerületi főesperes a megáldási szertartást 3 pap segédlete mellett,
mely után György Ilyés csíkcsicsói lelkész lépett a szószékre, lelkes szavakkal
szólván a templomnak, mint imádság házának rendeltetéséről.
Honvéd állt a Hargitán |
Érzékeny szavakban
mond köszönetet Angi Mihály gyergyószentmiklósi és Máté György gyergyóalfalvi
lakosoknak nejeikkel együtt, akik a kápolna összes építési költségét (2900
korona és adakozásból 500 K.) fedezték.
Búcsú 2013-ban |
A kápolnának egy remek, életnagyságú
Szent István király szobrot Csedő István csíkszeredai ügyvéd és a Szent János
harangot Merza János csíkszeredai állomásfőnök ajándékozták. A harangot Mailáth
püspök a csíksomlyói búcsún szentelte meg. Felírata: SCHESSBURG. FUSA PER MICH.
MANCHEN, vagyis Segesvárt öntetett Manchen Mihály által. Közadakozásból készült
a díszes és csinos kivitelezésű oltár. Budapestről harmóniumot vásároltak.
1921. augusztus 1-jén harang alapot hoztak létre, amiből Mária szobrot
rendeltek Herman Gyula sz.udvarhelyi szobrásztól. A szobrot 1925. július 5-én
helyeztek el a kápolnában. A kápolnában 1956-ig csak nyáron mondtak közbe-közbe
5-6 szentmisét, egyet az illetékes plébános, a többit egy-egy pihenését itt
töltő pap.
Búcsú 2012-ben |
Hargitafürdő fejlődése az 1920-as években
indult meg. A két kéngödör fölé házat építettek, megépült a meleg fürdő,
szaporodni kezdtek a magánvillák is. 1941-ben a kitűnő hóviszonyokkal
rendelkező fürdőtelepet a magyar honvédség tiszti üdülőteleppé és síoktató
központtá fejlesztette. Több nagyon szép tájba illő kő- és faépületet
építettek, amelyek napjainkban is meghatározó elemei a Hargitának. 1942-ben a 7 km hosszú bekötőutat
modernizálták.
1952-ben megkezdődött a kaolinbányászat. Itt
évente 30000 tonna A-típusú mosott kaolint állítottak elő az elektrokerámiaipar
számára.
A párt mindegyre gyűlésezni akart. Az emberek nem mentek, de a
templomba igen. Azért, hogy nem legyen templom, ahová menjenek a munkások, s
ezzel a hitéletet akadályozzák, a pártszervezet három szekuritátés tisztet kért
fel, akik titokban a kápolna oltáráról levették a Szent István szobrot, a
kórusról a harmóniumot, és dízelolajjal fel akarták gyújtatni a kápolnát. Kovács
Ferenc harangozó észrevette és segítségért kiáltozott, hogy fel akarják
gyújtani a templomot.. Egy erőteljes bányász, Demeter Mihály (sz. Marosugra,
1911. júl. 29.) szaladt oda, aki számon kérte a három szekust, amire azok
káromkodni és ütlegelni kezdték. Mihály bácsi egy padkarzattal szembeszállt
velük, elverte őket és megmentette a templomot. Hát ezért meghurcolták.
Templom szentélye |
1963-ban
több kisebb kitermelőegység egyesítése révén jött létre a Hargita
Bányavállalat. A hargitafürdői lakósok száma gyarapodott és a hívek 1956 végén
felkérték a csíkszeredai plébánost, hogy az újévben tartsanak házszentelést és
rendszeres szentmisét. A csicsói Búzás Imre, idős plébános is felkérte a
szeredai plébániát, hogy a lelkipásztori munkát vállalják el. Ezután Márton
Áron püspök úr is hivatalosan megbízta a csíkszeredai plébániát a hargitafürdői
kápolna és hívek gondozásával. Az első házszentelést 1957. január 18-án
tartotta Antal József esperes-plébános, Csintalan Lajos kántor és Karácsony
Gyula sekrestyés, mintegy 90 család fogadta. Attól kezdve minden vasárnap
délután 6 órakor miséztek, hétfőn hitoktatást tartottak. 1957. augusztus 18-án megünnepelték a
kápolnaépítés kezdetének ötvenedik évét.
A pálosok fogadása 2013. jan. 31-én. |
A kápolna ötven éves megáldását 1959.
augusztus 20-án elsőáldozással és délutáni műsoros ünnepéllyel ülték meg. Ekkor
a kisoltárt elajándékozták Csíkszentgyörgy csángótelepi kápolnájának. Helyébe
az 1948-ban állomosított róm. kat. fiú-főgimnázium székelyoltárát helyezték el.
Tervezte Vámszer Géza tanár. Készítette Salamon Lajos. Festette Szentpétery
László 1937. március 27-én. A keresztutat
1960-ban állították fel.
+ Msgr. Borbély Gábor |
A kápolnát 1963-ban tatarozták, a sekrestyét bővítették,
fásszínt építettek. A kápolna ünnepélyes megáldása július 14-én fél 11 órakor
kezdődő nagymisében történt. Az 1966-os népszámlálás szerint 764 lakója közül
743 magyar volt, majdnem mind római katolikusok. Közel 170 fiatal család,
mintegy 300 kenyérkeresővel. Az 1-8 osztályos tanulók száma 100 fölött van.
1967-ben 2000 nm temetőt létesítettek és bekerítették. Márton Áron püspök
Hargitafürdőt önálló fiókegyházzá nyilvánította 80/1968.02.25 számú leiratával.
Megválasztották a 18 tagú egyháztanácsot. Az első gondnok Geréd József, jegyző
Petres Gyula lett, így elkezdhették az anyagi erőforrás beindítását. Az 1969.
évre költségvetést készítettek és meghatározták a hívek évi kepéjét.
Hargitafürdőnek 1977-ben 505 lakója közül 465 magyar volt. 1980-ban a
vállalatnál több mint 1400 bányász dolgozott.
A rendszerváltás után a kaolinbányászat
leállt. Egyesek elvándoroltak, a katolikusok maradtak, akiket 1993 nyarától a
csicsói plébános hét éven keresztül gondozott.
Darvas-Kozma József |
Közben a csíkiak villákat
építettek. Télen a sízők látogatják, nyáron a pihenni és gyógyulni vágyók. Ezért a Szent Kereszt Főplébánia megépítette a Szent István Házat.
A Hargitafürdői leányegyház plébániává nyilvánítását 2000 nyarán Darvas-Kozma József esp.-plébános indította el.
Szent István Ház (szállás 46 személynek) |
2000. decemberében pedig a román Kultuszminisztérium 11048/2000. szám alatt nyilvántartásba vette, valamint a
Gyulafehérvári Érsekség Plébániák Nyilvántartójának 10. pozíciójában feltüntette. A
Hargitafürdő-i
Szent István Plébániát, amíg a csíkszeredai Millenniumi templom építése
folyt, Ft. Bereci István csicsói plébános látta el. Hargitafürdő 2003
szeptemberétől ismét a csíkszeredai Szent
Kereszt Főplébánia gondozásába került.
Ravatalozó |
Az
újraépített templom felszentelését
2009. szeptember 5-én, 12 órakor Exc. Dr. Jakubinyi György
érsek és Nm. Tamás József püspök végezte. A templom mögé 2009-ben új
plébánia épületet épített a csíkszeredai plébánia, amelyet 2010 nyarára
elkészítettek. Igazán plébánia 2010. augusztus 1-jével lett, amikor Ft. László Rezsőt kinevezték plébánosnak. Így földrajzilag a gyulafehérvári főegyházmegye legmagasabban
fekvő plébániája Hargitafürdő. 2012. aug.-tól októberig Ft. Veress Sándor Levente kapott kinevezést, majd innen új állomáshelyre került.
Ezután a csíkszeredai Szent Kereszt Főplébánia vette át a plébánia szolgálatát, amelyet felajánlott a pálos szerzeteseknek, akik többször ide látogattak, majd 2013. január 31-én megérkeztek két hónapra.
A nyár folyamán kisebb tartózkodással jelen voltak, majd novemberben ideköltöztek. Megtelepedésüket, működésüket a Gyulafehérvári Érsekség, a Magyar Pálos Rendtartomány és a csíkszeredai Szent Kereszt Felmagasztalása Plébánia december 19-én kelt Szerződésben rögzítette.
Így a hargitafürdői Szent István pálos kolostort hivatalosan vezetik, melynek ünnepélyes megáldására 2014. január 26-án, vasárnap a 10 órakor kezdődő szentmisével történik.
Minden kedves érdeklődőt szeretettel vár a csíkszeredai Szent Kereszt Főplébánia és a Hargitai Szent István Pálos kolostor.
Ezzel új időszámítás kezdődik az erdélyi római katolikus hívek és a magyar pálosrend életében. A rendet Isten tegye gazdaggá és népünket boldoggá!
Szeretettel ajánljuk a 2014. évre szóló, forgathatós Pálos falinaptárt, melynek ára 7 lej.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése