A második világháború előtt Shanghai város katolikus
világi apostola, nagyiparosa, a kínai Lopahong Ignác volt, akit Kínában egyszerűen kínai Szent
Vincének mondtak, vagy kolduskirálynak. Több generációs katolikus családban
született. Felmenői sokat tettek a kínai katolicizmusért. A fiatal Lopahong középiskola
elvégzése után úgy döntött, hogy jogi vagy ügyvédi hivatást választ. Végül elhagyta
a joggyakorlatot és az iparban kötött ki. Ő lett Sanghaj város elektromos- és
vízvállalatának vezérigazgatója. Óriás vagyona ellenére – igazgatója és
főrészvényese öt hatalmas hajóépítőgyárnak és villanytelepnek, vas- és
acélgyáraknak, egy vasútnak – sokszor pénz nélkül volt. Számos szociális
intézményt hozott létre. Ő építtette a rászorulók és betegek számára a Bim
központot és 3000 emigráns munkavállaló számára a Szent József vendégházat.
Kézműves fiúiskolát alapított és a szaléziekre bízta. Nagyon adakozó, támogatta a szegényeket. Egy
jezsuita azt mondta: “Lopahang több munkát végez mint 50 jezsuita.” Naponként
szentmisén vett részt és szentáldozáshoz járult. Korán kelt, hogy rengeteg
munkája mellett időt szakíthasson vallási buzgóságának és irgalmassági
cselekedeteinek gyakorlására. Az emberek úgy tisztelték, mint egy szentet. A
japán megszállást követően, Karácsonykor egy fanatikus vallási gyűlöletből lelőtte. Lopahang olyan ember volt, aki egész
életét Krisztusnak és az embereknek szentelte. A 20. századi Katolikus Akció nagy
példaképe.
dkj
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése