Marilyn Adamson írása
Van-e Isten? Íme, hat érv amellett, hogy igen.
Lehet,
hogy örülnél, ha valaki bizonyítékot mutatna Isten létezésére, aztán
teljesen rád bízná, hogy mit csinálsz ezzel az információval, és nem
kényszerítene téged semmire. Hadd próbáljak most bemutatni néhány olyan
érvet, amik arra utalnak, hogy Isten létezik!
Mielőtt azonban ezt tenném, arra kérlek,
hogy először gondoljunk végig valamit. A Biblia azt mondja, hogy
elképzelhető, hogy valaki számára elég bizonyíték áll rendelkezésre
Isten létezésével kapcsolatban, mégis „elfojtja magában” az igazságot
Istenről.1Másrészt azok számára, akik tudni akarják, hogy Isten tényleg „ott van-e”, Ő azt mondja:„Megtaláltok engem, ha kerestek és teljes szívvel folyamodtok hozzám.”2 Mielőtt tehát az Isten létezésével kapcsolatos tényeket megvizsgálnád, tedd fel magadnak a kérdést: Ha tényleg létezik Isten, vajon meg akarnám ismerni?
Most pedig következzen néhány megfontolandó érv…
1. Létezik-e Isten? Bolygónk komplexitása olyan tudatos tervezőre mutat, aki nem csak megteremtette a világegyetemet, de a mai napig fenntartja azt.
Rengeteg olyan példát lehetne mondani, melyek az isteni tervezésre utalnak. Íme néhány ezek közül:
A Föld… bolygónk mérete
tökéletes. A Föld mérete és az ebből következő gravitációs erő vékony,
elsősorban nitrogénből és oxigénből álló gázréteget tart meg maga körül,
ami mindössze kb. 80 kilométerre terjed ki a földfelszíntől. Ha a Föld
kisebb lenne, akkora, mint például a Merkúr, a légkör megtartása
lehetetlenné válna. Ha viszont a Föld nagyobb lenne – mint például a
Jupiter –, a légköre szabad hidrogént tartalmazna.3 A Föld az egyetlen olyan bolygó, amelynek atmoszférája alkalmas az emberi, állati és növényi élet fenntartására.
A
Földnek a Naptól való távolsága is ideális. Nézzük például az általunk
tapasztalt hőingadozást, ami -35 és +50 °C között mozog. Ha a Föld
kicsivel távolabb lenne a Naptól, mind megfagynánk. Ha pedig közelebb,
akkor megégnénk. A Föld pozíciójának változása ellehetetlenítené a földi
életet. A Föld tökéletes távolságban van a Naptól, miközben több mint
100.000 km/h-val kering körülötte. A tengelye körül is forog, ami
lehetővé teszi, hogy a bolygó felülete minden nap megfelelően
felmelegedjen és lehűljön.
Holdunk méretéből és a Földtől való
távolságából következő gravitációs vonzás mértéke is éppen megfelelő. A
Hold fontos óceánáramlatokat és árapályt kelt, amelyeknek köszönhetően a
víz nem áll egy helyben, ugyanakkor a hatalmas óceánok nem söpörnek
végig a szárazföldeken.4
A víz… színtelen,
szagtalan és nincs íze sem, mégsem maradhat életben egyetlen élőlény sem
nélküle. A növények, állatok és emberek nagyrészt vízből állnak,
például az emberi szervezet kb. kétharmad része víz. Érdekes, hogy a víz
tulajdonságai mennyire az életre lettek szabva:
Szokatlanul magas forrás- és fagyáspontja
van. A víz teszi számunkra lehetővé, hogy folyamatos hőmérsékleti
változásokkal teli környezetben éljünk, miközben a testünk állandóan kb.
36,6 °C-os hőmérsékletű marad.
A
víz univerzális oldószer. A víznek ezen tulajdonsága lehetővé teszi,
hogy a legkisebb erekben is több száz különböző vegyület, ásvány és
tápanyag utazzon a szervezetünkben.5
A víz ezenkívül kémiailag semleges. Mivel
nem változtatja meg az általa szállított anyagok szerkezetét, a víz
lehetővé teszi az étel, gyógyszerek és ásványok felszívódását, így a
szervezetünk fel tudja használni őket.
A víz egyedi felületi feszültséggel bír. A
növényekben lévő víz emiatt felfelé, a gravitációval ellentétes
irányban is képes folyni, eljuttatva az életadó tápanyagokat még a
legmagasabb fák csúcsába is.
A víz „felülről lefelé” fagy be, és a
szilárd állapotú jég úszik a víz tetején, így a halak télen életben
maradhatnak a jég alatt folyékony állapotban maradó vízben.
A Földön található víz kilencvenhét
százaléka sós vízű óceánokban van. De a Földön működik egy olyan
szisztéma, ami eltávolítja a sót a vízből, majd szétosztja ezt a vizet
szerte az egész bolygón. A párolgás elválasztja az óceán vizét a sótól,
majd felhőket formál, amelyeket a szél a szárazföld fölé fúj, és így
eljuttatja a vizet a növényeknek, állatoknak és embereknek. Ez a
tisztító- és ellátórendszer tartja fenn az életet a Földön. Egy olyan
rendszer, ami a víz újrahasznosításán és visszaforgatásán alapszik.6
Az emberi agy… amely
bámulatos mennyiségű információt dolgoz fel egyszerre. Az agyad
folyamatosan befogadja az összes színt és formát, amit látsz, a külső
hőmérsékletet, a talaj nyomását a lábadon, a körülötted lévő hangokat, a
szádban lévő szárazságot, és még sok mindent egészen a billentyűzeted
tapintásáig. Az agyad tárolja és feldolgozza az összes érzésed,
gondolatod és emléked. Mindeközben a szervezetedben zajló folyamatokat
is felügyeli, pl. a légzési ritmust, a szemhéjad mozgását, az éhséget
vagy a kezedben található izmok mozgását is.
Az emberi agy másodpercenként egymilliónál több üzenetet dolgoz fel.7 Az
agyad mérlegre teszi minden egyes adat fontosságát, és kiszűri a
viszonylag haszontalanokat. Ez a szűrési folyamat teszi lehetővé, hogy
koncentrálni tudj, és hatékonyan elboldogulj a világban. Az agy másképp
működik, mint a többi szerv. Képes érvelni, érzéseket átélni, álmodni és
tervezni, cselekvésbe fogni és kapcsolatba lépni más emberekkel.
A szem… hétmillió színt
tud megkülönböztetni. Folyamatos autófókusz üzemmódban működik, és
döbbenetes mennyiségű, 1,5 millió üzenetet fogad be egyszerre.8 Az evolúció a már létező organizmusokból
kiinduló és azokon belül lezajló mutációkat írja le. Az evolúció
viszont önmagában nem magyarázza meg az agy vagy a szemkiindulóforrását: az élő szervezet kialakulását az élettelen anyagból.
2. Létezik-e Isten? Az univerzum egyszer csak létrejött – ezt vajon mi okozta?
A tudomány mai állása szerint a
világegyetem egyetlen hatalmas energia- és fényrobbanással – az
Ősrobbanással – kezdődött. Ez volt a közös kiindulópontja mindennek, ami
csak létezik: ez volt a világegyetemnek, a térnek és magának az időnek
is a kezdete.
Robert Jastrow asztrofizikus, aki agnosztikusnak tartja magát, kijelentette: „Mindennek
a magja, ami a világegyetemben valaha történt, abban az egyetlen
pillanatban lett elvetve. Az összes csillag, bolygó és élőlény a
világegyetemben olyan események eredményeképp jött létre, amelyeket a
kozmikus robbanás pillanata indított be… a világegyetem csak úgy
berobbant a létezésbe, és nem tudjuk megmagyarázni, hogy mi okozta ezt.”9
Steven Weinberg fizikai Nobel-díjas tudós azt mondta, a robbanás pillanatában „a világegyetem körülbelül százezer millió Celsius fokos volt… és fénnyel volt tele.”10
A világegyetem nem mindig létezett, volt
egy kezdete. Egyszer csak létrejött. Ezt vajon mi okozta? A tudósoknak
nincs magyarázatuk a fény és az anyag hirtelen robbanására.
3. Létezik-e Isten? Az univerzum mindenütt érvényes természeti törvények szerint működik. De vajon miért?
Az életben annyi minden bizonytalannak
tűnik. Mégis vannak dolgok, melyekre nap mint nap biztosan számíthatunk:
a gravitáció állandó marad, a pulton hagyott forró kávé kihűl, a Föld
ugyanúgy 24 óra alatt fordul körbe, és a fénysebesség sem változik – a
Földön és tőlünk távol eső galaxisokban sem.
Hogy lehetséges, hogy rengeteg olyan
természeti törvényt tudunk felisorolni, amelyek sosem változnak? Miért
ilyen rendezett és megbízható a világegyetem?
„A legnagyobb tudósokat is
megdöbbenti, annyira furcsa ez. Egyáltalán nem szükségszerű, hogy az
univerzum bármilyen szabályoknak engedelmeskedjen, nemhogy
matematikailag leírható szabályoknak. A tudósok megdöbbenése abból a
felismerésből fakad, hogy a világegyetemnek egyáltalán nem kell így
viselkednie. Könnyen lehetséges lenne, hogy az univerzumban a szabályok
vagy a körülmények megjósolhatatlanul, pillanatról pillanatra
változnának, vagy akár egy olyan, ahol a dolgok ide-oda ugrálnának a
létezés és a nem létezés között.”11
Richard Feynman, aki kvantum-elektrodinamika területén végzett munkájáért kapott Nobel- díjat, azt mondta „Rejtély,
hogy a természet miért matematikai alapú… Az a tény, hogy egyáltalán
léteznek bármiféle szabályok, tulajdonképpen egyfajta csoda.”12
4. Létezik-e Isten? A DNS kód látja el információval és szabályozza a sejt működését.
Minden
utasítás, tanítás vagy képzés valamilyen szándékkal történik. Az, aki
egy használati utasítást ír, okkal teszi ezt. Tudtad, hogy a tested
minden sejtjében megtalálható egy igen részletes kódsorozat, ami nagyon
hasonlít egy számítógépes programhoz? Ahogy talán te is tudod, egy
számítógépes program egyesekből és nullákból áll, nagyjából így:
110010101011000. A számok egymásutáni sorrendje határozza meg, hogy mit
tegyen a program. A mindannyiunk sejtjeiben megtalálható DNS kód nagyon
hasonlít ehhez. Négy vegyületből áll, amiket a tudósok A, T, G, és C
betűkkel rövidítenek. Ezek az emberi sejtben a következő módon vannak
elrendezve: CGTGTGACTCGCTCCTGAT és így tovább. Összesen hárommilliárd
ilyen betű van minden egyes sejtben!
A DNS úgy utasítja a sejtet, ahogyan pl.
te is beprogramozhatod a telefonod, hogy meghatározott okból jelezzen. A
DNS egy három milliárd betűs program, ami megmondja sejtnek, hogy
meghatározott módon viselkedjen. Tulajdonképpen egy komplett használati
utasítás.13
Miért
olyan lenyűgöző ez? Mert fel kell tennünk a kérdést, hogy hogyan kötött
ki mindegyik emberi sejtben ez az információs program? Ezek nem pusztán
vegyületek. Hanem olyan vegyületek, amelyek utasításokat tartalmaznak,
amelyek nagyfokú részletességgel lekódolják, hogyan fejlődik valakinek a
szervezete.
Amikor programozott információról van
szó, a természetes és biológiai okok semmilyen magyarázattal nem
szolgálnak. Nem találsz sehol utasításokat vagy ilyen szintű precíz
információt anélkül, hogy valaki szándékosan meg ne alkotta volna azt.
5. Létezik-e Isten? Tudjuk, hogy Isten létezik, mert keres minket. Folyamatosan kezdeményez, és igyekszik elérni, hogy hozzá forduljunk.
Valamikor ateista voltam. És mint sok
ateistát, engem is nagyon zavart az Istenben való hit kérdése. Mi az,
ami az ateistákat ráveszi, hogy annyi időt, figyelmet és energiát
öljenek valaminek a cáfolatába, ami szerintük nem is létezik?! Mi indít
arra, hogy ezt tegyük? Amikor ateista voltam, a figyelmemet a
szerencsétlen, téveszmés emberek iránti törődésnek tulajdonítottam… hogy
segítsek nekik megérteni, hogy a reménységük teljesen téves alapokon
áll. Őszintén szólva egy másik dolog is motivált. Amikor nehéz kérdések
elé állítottam azokat, akik hittek Istenben, mélyen belül egyfajta
kíváncsiság élt bennem, hogy vajon meg tudnak-e győzni erről. A
küldetésem részben arról szólt, hogy meg tudok-e szabadulni Isten
kérdésétől. Ha megnyugtatóan be tudnám bizonyítani, hogy a hívőknek
nincs igazuk, akkor a kérdés végre lekerülne a műsorról, és szabadon
élhetném az életem.
Nem
vettem észre, hogy Isten témája igazából azért telepedett rám akkora
súllyal, mert Ő erőltette az ügyet. Rájöttem, hogy Isten azt akarja,
hogy megismerjék. Azzal a szándékkal teremtett minket, hogy megismerjük
őt. Körülvett minket a létezésére utaló bizonyítékokkal, a kérdést
folyamatosan a szemünk előtt lebegteti. Olyan volt, mintha nem tudtam
volna menekülni az elől, hogy gondolkodjak Isten létezésének a
lehetőségéről. Aznap, amikor úgy döntöttem, elfogadom Istent, az
imádságom így kezdődött: „Oké, te nyertél…”Elképzelhetőnek
tartom, hogy egy mélyebb ok, amiért az ateistákat zavarja mások
istenhite, az az, hogy Isten közben aktívan keresi őket.
Nem csak én tapasztaltam ezt ateistaként. Malcolm Muggeridge szocialista filozófust és írót idézem: „Az volt a benyomásom, hogy amellett, hogy én kutatok, engem is folyamatosan keresnek.” C.S. Lewis – a Narnia sorozat írója – mondta, hogy „…
minden éjszaka, amikor az elmém csak egy pillanatra is kiszállt a
munkából, rögtön éreztem annak a valakinek a folyamatos, lankadatlan
közeledését, akivel úgy vágytam volna elkerülni a találkozást. Végül
feladtam, és beismertem, hogy Isten tényleg Isten; letérdeltem és
imádkoztam. Elképzelhető, hogy azon az éjszakán én voltam a leginkább
kelletlen és vonakodó megtérő egész Angliában.”
Lewis később Isten megismerésének következményeként írt egy könyvet „Az öröm vonzásában”címmel. Amikor én kimondtam Istennek, hogy „Oké te nyertél”, tulajdonképpen
én sem vártam semmit, egyszerűen jogosan elismertem azt a tényt, hogy
Isten létezik. Az utána következő pár hónapban mégis lenyűgözött az
irántam való szeretete.
6. Létezik-e Isten? Jézus Krisztus Isten legtisztább, legpontosabb kijelentése magáról.
Miért Jézus? A nagyobb világvallásokban
körülnézve azt találjuk, hogy Buddha, Mohamed vagy Konfucius mind
prófétaként vagy tanítóként határozta meg magát. Egyikük sem állította,
hogy egyenlő lenne Istennel. Jézus viszont meglepő módon igen. Ez
választja el őt a többiektől. Azt mondta, hogy „Isten létezik – most épp
őt nézitek”. Beszélt ugyan a Mennyei Atyáról, de nem mint valami tőle
külön álló valakiről, hanem úgy, mint aki egy vele. Egy olyan egységről
beszélt, ami az egész világon egyedülálló. Jézus azt mondta, hogy bárki,
aki látta őt, látta az Atyát, és bárki, aki benne hisz, az Atyában
hisz.
Azt mondta: „Én vagyok a világ világossága: aki engem követ, nem jár sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága.”14 Olyan
dolgokat állított magáról, amelyek csakis Istenre igazak: hogy képes az
embereknek megbocsátani a bűneiket, felszabadítani őket a rossz
szokások alól, bőségesebb életet adni nekik, és végül örök életet adni a
mennyben. Más tanítóktól eltérően, akik az emberek figyelmét a
szavaikra irányították, Jézus saját magára, a saját személyére
irányította a figyelmet. Nem azt mondta, hogy „kövesd az utasításaimat és megtalálod az igazságot.” Azt mondta: „Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, csakis énáltalam.”15
Mivel bizonyította Jézus, hogy Ő Isten? Olyan
cselekedeteket hajtott végre, amelyekre az emberek nem képesek.
Csodákat tett. Meggyógyította az embereket – vakokat, nyomorékokat,
süketeket –, néhányukat még a halálból is feltámasztotta. Hatalma volt a
tárgyak felett, a semmiből ételt teremtett, annyit, hogy az elég volt
több ezer ember jóllakatására. A természettel is tett csodákat. Egy tó
felszínén sétált, megparancsolta a dühöngő viharnak, hogy csillapodjon
le. Sokan azért követték Jézust, mert a csodáival folyamatosan a
gondoskodott szükségleteikről. Azt mondta, hogy „ha nem akarjátok
elhinni, amit mondok, legalább a csodák miatt higgyetek.”16
Jézus Krisztus Istent úgy mutatta be,
mint egy kedves, szerető valakit, aki tisztában van az én-
központúságunkkal és különböző hiányosságainkkal, mégis őszintén
kapcsolatra vágyik velünk. Jézus megmutatta, hogy bár Isten ítéletet
érdemlő bűnösökként tekint ránk, a szeretete erősebb, ezért egy másik
tervet dolgozott ki számunkra. Isten maga emberi formát öltött, és
felvállalta a bűneinkért járó büntetést. Furán hangzik? Lehet, de
például sok apa örömmel cserélne helyet a rákos gyermekével, ha tehetné.
A Biblia azt mondja, azért szerethetjük Istent, mert Ő előbb szeretett
minket.
Jézus helyettünk halt meg, hogy
megbocsátást nyerhessünk. Az általunk ismert összes vallás közül egyedül
Jézusban látjuk Istent lépéseket tenni az emberiség felé, és
gondoskodni arról, hogy kapcsolatunk lehessen vele. Jézus az isteni szív
szeretetéről tesz tanúbizonyságot, amikor a szükségleteinkről
gondoskodik, és magához vonz minket. Jézus halála és feltámadása miatt
új életet kínál nekünk. Elnyerhetjük a megbocsátást, Isten teljes
elfogadását és őszinte szeretetét. Azt mondja: „A messzeségben is megjelent az Úr: Örök szeretettel szerettelek, azért vontalak magamhoz hűségesen.”17 Egy cselekvő Istent láthatunk itt.
Létezik-e Isten? Ha tudni akarod, kutass Jézus Krisztus után. A Biblia azt mondja, hogy „úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.”18
Bár megtehetné, Isten nem kényszerít
minket arra, hogy higgyünk benne. Ehelyett rengeteg utalást adott a
létezéséről ahhoz, hogy önként válaszoljunk neki. Csak néhány ezek közül
a Föld és a Nap tökéletes távolsága, a víz egyedülálló kémiai
tulajdonságai, az emberi agy, a DNS, az Istent ismerő és erről tanúságot
tevő emberek, a szívünket és elménket folyamatosan foglalkoztató
gondolat, hogy van-e Isten, illetve Istennek az a vágya, hogy Jézus
Krisztuson keresztül megismerjük őt.
Ha többet akarsz tudni Jézusról, illetve arról, hogy miért hihetünk benne, nézd meg ezt a cikket: A vak hiten túl.
Ha szeretnél kapcsolatba kerülni Istennel, megteheted.
Ez a te döntésed, és természetesen nem
kötelező. De ha azt akarod, hogy Isten megbocsásson neked és kapcsolatba
kerülj vele, erre most is van lehetőséged, ha a bocsánatát kéred, és
azt, hogy jöjjön be az életedbe. Jézus azt mondta: „Íme, az ajtó előtt állok, és zörgetek: ha valaki meghallja a hangomat, és kinyitja az ajtót, bemegyek ahhoz.”19 Ha vágysz erre, de nem tudod, hogyan fogalmazd meg, talán segíthet a következő néhány mondat: „Jézus,
köszönöm, hogy meghaltál a bűneimért. Ismered az életemet, és tudod,
hogy megbocsátásra van szükségem. Arra kérlek, hogy bocsáss meg most
nekem, és gyere be az életembe. Szeretnélek megismerni. Köszönöm, hogy
kapcsolatra vágysz velem. Ámen.”
Isten számára a veled való kapcsolat nem
egy átmeneti dolog, ellenkezőleg: tartós és állandó. Jézus Krisztus azt
mondta azokról, akik hisznek benne, hogy „Az én juhaim hallgatnak a
hangomra, és én ismerem őket, ők pedig követnek engem. Én örök életet
adok nekik, és nem vesznek el soha, mert senki sem ragadhatja ki őket az
én kezemből. Az én Atyám, aki nekem adta őket, mindennél nagyobb, és
senki sem ragadhatja ki őket az Atya kezéből.”20
Szóval, létezik-e Isten? A fentiekből
levonható az a következtetés, hogy létezik egy olyan Isten, aki szeret
minket, akit meg lehet ismerni személyesen és közelről. Ha szeretnél
többet tudni arról, hogy Jézus valóban Istennek mondta-e magát, hogy
milyen érvek szólnak még Isten létezése mellett, illetve ha bármilyen
más kérdésed van, nyugodtan küldj egy emailt!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése