1997. március 1-jén

Március 1-jén emlékezünk  arra, hogy Nm. és Ft. Tamás József gyulafehérvári főegyházmegye segédpüspökét 1997. március 1-jén szentelték püspökké Csíksomlyón.
A valabriai címzetes püspök 1944. november 12-én született Madéfalván.
Általános iskolát Csíkszentsimonban, a középiskolát és a Hittudományi Főiskolát Gyulafehérvárt végezte. Pappászentelték Gyulafehérvárt 1968. április 21-én. Isten éltesse!

Tamás József püspök Csíkszentsimonban töltötte gyerekkorát. Ide tér vissza ma is 100. évébe lépett édesanyjához és testvéreihez, jelen van szeretett falujának minden jelentős eseményén.  Csíkszentsimon a segédpüspökről portréfilmet készíttetett, amelyet 2011. márc. 1-jén mutattak be Csíksomlyón. Az alábbiakban a püspökkel készített interjúból idézünk.

**

A Jóisten csodálatosan vezetett engem

Tamás József segédpüspök: „Sose bántam meg, hogy elfogadtam az Úr hívó szavát”

„Meglepetés volt számomra a felajánlás, egyáltalán nem számítottam erre. Nem gondoltam, hogy az a falu, ahol felnevelkedtem és ahonnan elindultam életemnek eme útjára, egy ilyen ajándékot szán nekem” – fogalmazott interjúnk elején Tamás József. A segédpüspök kifejtette, természetéből fakadóan inkább a háttérben tevékenykedik, nem szereti a látványosságot, a kirívóságot, hiszen anélkül és értékelik az embert. „Éppen ezt a megbecsülést láttam ebben a szándékban, ezért fogadtam el Fábián László polgármester felkérését” – említette a főtisztelendő.

Mindig jólesik visszatekinteni
„Ahogy az ember mind jobban előrehalad az idős korban, egyre inkább visszatekint és próbálja életének eseményeit számba venni és értékelni. Én is próbáltam korábban is összeszedni emlékeimet egy önéletrajz formájában” – mondta a segédpüspök, hozzátéve, a film kapcsán is sikerült újjáélnie a múltat. Hiszen a szülőfalutól (Madéfalva) és nevelkedés helyszínétől (Csíkszentsimon) kezdve, a tanulmányok elvégzésének, majd munkájának állomásait felkeresni mindig élményszámba megy. „Mindenhol voltak szép emlékeim a hívek ragaszkodása és szeretete kapcsán. Ám úgy gondolom, a Gyulafehérváron, kispapok nevelésével és lelki vezetésével eltöltött tíz évem a legmeghatározóbb” – hangsúlyozta az egyházi méltóság.

Közel másfél évtized segédpüspökként
Immár tizennégy esztendeje annak, hogy a csíksomlyói kegytemplomban püspökké szentelték Főtisztelendő Tamás Józsefet. „Ez a 14 év úgy nem egészen úgy telt el, ahogy az ember szerette volna. Sajnos, kissé hátrányosan befolyásolt az a tény, hogy nincsen egy megfelelő székhely, ahol egy ilyen munkát kellene végezni” – értékelt röviden Tamás József. Magyarázatképpen elmondta, a püspöki székhelyként szolgáló jelenlegi épület lakásnak megfelelő ugyan, viszont hivatalnak nem alkalmas. Emellett szintén negatívumként említette, hogy a csíksomlyói kórháznak otthont adó épületet még mindig nem tudja használni az egyház, így megfelelő, korszerű levéltárat sem alakíthattak még ki. „A lelkipásztori munkát sikerült ellátni, de még intenzívebbé tudta és tudná tenni, ha az említettek megvalósulnának” – vélte a főtisztelendő

Aki rátalált a kincsre
Az alcímben szereplő mondat tulajdonképpen a portréfilm címe is. Ezzel kapcsolatban az egyházi méltóságtól megtudtuk, a film forgatása során egy vasárnapon ez volt a felolvasott evangéliumi szakasz, azaz Jézusnak a példabeszéde a kincskereső emberről. „Úgy érzem, én különösebben nem keresgéltem, hogy az életben hol legyen a helyem. A Jóisten a hivatásban csodálatos módon vezetett, egyszerűen Ő kínálta a lehetőséget, számomra csak annyi az érdem, hogy elfogadtam és követtem a hívó szót. De ennyi idő eltelte után is mondhatom, soha nem bántam meg azt, hogy hívó szavát elfogadtam” – zárta mondandóját Tamás József segédpüspök.

Forrás: székelyhon.ro