A magyar gazdaságról

A Heti Válaszban (2014.03.07. - 42.o.) Batiz Sarolta Laura Tényleg beindult a magyar gazdaság? címmel elismeri: az EU 28-ak középmezőnyében a magyar gazdaság 2013-ban 1,1 százalékos GDP-gyarapodása lényegében jó adatokat takar, melyek hosszú távú növekedést alapozhatnak meg. Ám a közgazdász domonkos rendi szerzetesnővér arra is figyelmeztet, hogy forrás- és beruházáscsökkenés mutatható ki az oktatási szektorban - „az emberi értékteremtés talán leglényegesebb ágazatában: a köznevelési intézményekben a tanári és tanulói létszámcsökkenés mellett az állami költségvetési hozzájárulás 2011-es és 2012-es mérséklődése figyelhető meg. Az egészségügy uniós forrásból történő finanszírozásának lehívása és felhasználása is racionalizálást kíván meg. A környezetvédelmi beruházások részaránya hazánkban a legalacsonyabbak közt található az Európai Unió országai között. A növekvő beruházások csökkenő lakásépítés mellett valósultak meg.” Laura nővér biztatónak nevezi, hogy a Matolcsy György jegybankelnök által nemrégiben közzétett Pallasz Athéné Közgondolkodási Program segítséget nyújthat az új szemléletű, integrált közgazdasági gondolkodás kifejlődéséhez, ahol az 1,1 százalékos nominálérték megítélése nem maradna csupán a klasszikus gazdasági mutatók szintjén, hanem az ember testi, lelki, szellemi növekedését, fejlődését helyezi középpontjába, melyet a klasszikus gazdaság célként szolgál. Így reménykedhetünk abban, hogy a 2013-ban beindult folyamatok stabilizálódhatnak és tartósan emberközpontúvá válhatnak.
MK