Az ökumenizmus alapja az Úr hívása

Nehéz az út a keresztények egysége felé, de bizalommal és imádsággal haladjunk tovább rajta – buzdított a pápa

Az Egyházak Ökumenikus Világtanácsának (WCC) főtitkárát, Olav Fykse Tveit tiszteletest pénteken délelőtt audiencián fogadta a pápa. Ez a találkozó újabb fontos fejezet a katolikus egyház és a világtanács immár hosszú és gyümölcsöző kapcsolataiban – állapította meg a Szentatya, majd köszönetet mondott munkájukért, amelyet a keresztények egységéért végeznek.

A Krisztus követőit elválasztó nehézségekbe nem szabad beletörődnünk, úgy tekintve azokat, mintha az egyház történelmének elkerülhetetlen alkotóelemei volnának. Ha a keresztények ugyanis figyelmen kívül hagyják az Úr hívását az egységre, akkor félő, hogy magáról az Úrról és az üdvösségről sem vesznek tudomást, amelyet testén, az egyházon keresztül kínált fel: „Nincsen üdvösség senki másban, mert nincs más senki … akiben üdvözülnünk kellene” (ApCsel 4,12).

A katolikus egyház és az Egyházak Ökumenikus Világtanácsa között kibontakozó kapcsolatok a II. Vatikáni Zsinat óta lehetővé tették, hogy felülemelkedve a kölcsönös meg nem értéseken, eljuthattunk egy őszinte ökumenikus együttműködéshez és a különböző közösségek közötti „ajándékok cseréjéhez” – mondta beszédében a pápa. A teljes és látható egység felé vezető út még mindig rögösen emelkedik előttünk. A Szentlélek azonban arra szólít, hogy ne féljünk, haladjunk tovább bizalommal és ne elégedjünk meg az elmúlt évtizedekben elért eredményekkel.

Ebben a folyamatban alapvetően fontos az imádság. Csak az alázatos és kitartó ima szellemével jutunk el a szükséges előrelátás, a jó és rossz közötti választás és a motiváció birtokába, amelyek segítségével felajánlhatjuk szolgálatainkat az emberi család számára, annak anyagi és lelki szükségleteiben egyaránt.
A pápa végül imáiról biztosította mindazokat, akik a keresztények egységnek ügyéért munkálkodnak.
(gá) VR