Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszterelnök Úr!
Önök
ismét felvetették, hogy tiltsanak ki Románia területéről. Indokul a
március 10-i marosvásárhelyi Székely Szabadság Napján történteket hozták
fel. Azt mondják, szélsőséges viselkedésem indokolja lépésüket.
Kijelentésük előtt teljes értetlenséggel állok. Mit tettem, ami
bármilyen törvényt sértett volna? Annyit tettem, hogy csendben és
békésen felvonultam Marosvásárhelyen. Ha ezért kitiltanak, akkor mi lesz
a rendezvényen résztvevő több ezer emberrel? Az ott részt vevő belga,
katalán és baszk vezetőket is ki fogják tiltani az országból? Mert ők
nem csupán vonultak csendben, mint én, hanem nagyszerű, gyújtó hangú
beszédeket is mondtak.
Két lehetőség van. Önöket vagy
félretájékoztatták, vagy egy alacsony szintű és magyarellenes politikai
játékot játszanak. Engedelmükkel, segítek önöknek tisztán látni, mi is
történt Marosvásárhelyen pontosan.
A tüntetésen több
ezer ember vett részt, többek között jó magam is. A rendezvény végig
méltósággal és békésen zajlott, de az esemény végén egy tucat tüntető és
a rendőrség között kisebb dulakodás alakult ki, amely bejárta az egész
román sajtót. A híradások szerint a Jobbik és a Gárda tagjai okoztak
incidenst. Ez azonban hatalmas hazugság! Ahogy én magam is, úgy a Jobbik
és a Gárda minden tagja végig békésen, a szabályokat betartva és a
szervezők kérésének megfelelően pártzászlók nélkül vonult. Mindezt
Corneliu Grosu, a román megyei prefektus (!) maga is megerősítette,
elmondva, hogy az összetűzéshez nekünk semmi közünk nem volt. Ennyi
történt. Ezért akarnának kitiltani? Elnök úr, Miniszterelnök úr, ne
tegyék magukat nevetségessé! Értem én, hogy fontosak a szavazatok,
hiszen én is pártvezető vagyok, de azért van egy szint, ami alá nem
érdemes menni.
Amennyiben Önöknek azzal van a bajuk,
hogy én és a pártom következetesen, minden körülmények között kiáll a
székely magyar autonómia ügye mellett, akkor azt mondják ki őszintén! Ne
öltöztessék ilyen átlátszó köntösbe a valódi szándékukat! Én egyenes
ember vagyok. Igyekszem az igazságot keresni és szolgálni, ezért nincs
mit szégyellnem. Minden szavamat és tettem vállalom, még a hibáimat is.
Ha gondjuk van a Jobbik programjával vagy velem, legyenek férfiak,
mondják el egyértelműen: az a gond velem, hogy támogatom a székely
autonómiát. Akkor azt érteni fogom, de ez a gyerekes próbálkozás a
kitiltásomra méltatlan és szánalmas.
Ha egy kicsit is
ismernék a programomat, tudnák, hogy az a közép-kelet-európai nemzetek
összefogásáról, történelmi szövetségéről szól. Arról, hogy együtt,
közösen vessünk véget az euroatlanti gyarmatosításnak. Közös a sorsunk:
vagy közösen leszünk rabszolgák, vagy közösen szabadulunk fel. Ehhez
azonban tisztelnünk kell egymást. Én tisztelem a románságot. A polcomon
ott vannak Mircea Eliade vagy Emil Cioran könyvei. Nagyban hatottak ezek
a román emberek a gondolkodásomra, faltam az írásaikat. Ha Önök is
tisztelik a magyarságot, nem kell félniük a székely autonómiától.
Az
autonómiával nem csak a székelység erősödik, hanem az egész
kelet-közép-európai régió. Önök is. Higgyék el, amikor Marosvásárhelyen
egy székely zászlóval a vállamon vonultam, ezzel a tudattal voltam ott.
Önök szeretik a saját népüket. Én is. Amíg a szívem dobog, magyar leszek
és küzdeni fogok az autonómiáért. De fontos, hogy megértsék, ez nem a
románság ellen van, hanem a magyarságért. Valamint a nemzeteink közötti
tiszteletért és közös sorsunk felismeréséért.
Kívánom,
hogy legyen Önökben kellő nagyság, hogy a mindennapi politikai küzdelmek
mocsarából ki tudjanak emelkedni. Hogy közös sorsunkat ne áldozzák fel
egy tál lencséért.
Üdvözlettel:
Vona Gábor
elnök
Jobbik Magyarországért Mozgalom
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése