Június 17-én a kijevi kormány megbízást kapott a
gyakorlati aspektusok kidolgozására vonatkozólag. Ezek után Porosenko
elnöki rendeletet ír alá, és beindulhat a határoszlopok ledöntése. Orosz
szakértők állítják, hogy az efféle megközelítés az országhatárok
kijelöléséhez abszolút hallatlan dolog a nemzetközi gyakorlatban.
Nem
létezik a határ „egyoldalú demarkációja” – jelentette ki az orosz
parlamentben Alekszej Puskov, az alsóházi külügyi bizottság elnöke.
–
Ha Kijevnek erről nem lenne tudomása, akkor közlöm vele, hogy a
demarkáció céljából vegyes bizottságot alakítanak és ez két fél ügye.
Erre vonatkozólag az országok külön egyezményt kötnek. Olyan
határvonalnak, amelyet az egyik fél jelöl ki, nincs jogi ereje,
ennélfogva a határ egyoldalú demarkációja folytonos határkonfliktust
jelentene az Oroszországgal fenntartott viszonyban.
Ezt
elismerik ukrán szakértők is. Az Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi
Tanács első titkárhelyettese, Sztepan Havris az ukrán televíziónak
nyilatkozva kijelentette, hogy „az ukrán-orosz határ egyoldalú
demarkációja esetén Oroszország azzal vádolhatja országunkat, hogy
elfoglaltuk Oroszország területének egy részét”. Nem kevésbé
abszurditásnak nevezhetők azok a tervek is, miszerint az ukrán-orosz
határ mentén ötméteres acélfalat vonnának fel, magasfeszültségű árammal,
ami szintén szerepel Kijev tervei közt. Havris rámutatott, hogy némely
területen az ukrán-orosz határ településeken át vezet, vasutakat,
hidakat, üzemeket szel ketté, vagyis ennek a törekvésnek nincs semmilyen
gyakorlati értelme, ez „tisztán politikai nyilatkozat”.
Moszkva
és Kijev a kilencvenes évek dereka óta foglalkozik a határvonalak
demarkációjával. A vonatkozó egyezményt Kijevben írta alá 2010 májusában
Konsztantin Hriscsenko ukrán és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.
Akkor létrehozták a kétoldalú bizottságot a demarkációval kapcsolatos
problémák rendezése érdekében. Semmilyen egyéb mechanizmust és semmilyen
„egyoldalúságot” a nemzetközi normák nem irányoznak elő.
Az
orosz szakértői közösség, a kijevi hatóságok magatartását jellemezve,
egyre gyakrabban használja a „nem adekvát magaratás affektusa”
kifejezést. A pszichiáterek ezzel a jelzővel illetik „a nem adekvát
reagálást a kitűzött cél elérésében elszenvedett balsikerre”.
Legfontosabb megnyilvánulásai a fokozott sértődöttség, makacsság,
negatívizmus és elzárkózottság.
Mindezek a szimptómák
megvannak. Arszenyij Jacenyuk kormányfő olyan mértékben megsértődött
Oroszországra, hogy június 16-án, a kudarcba fulladt gáztárgyalások után
kijelentette: Kijev „többé nem kívánja dotálni a Gazpromot”?! Közben az
ukrán Naftogaz 4,5 milliárd dolláros adósságot halmozott fel
Oroszország előtt.
Avakov belügyminiszter
„elzárkózottsága” pedig oly erős lett, hogy Ukrajnával és legtöbb
beosztottjával kizárólag a Facebook által kommunikál.
Azonban
az abnormalitás a volt megbízott külügyminiszter, Andrij Descsica
magatartásában csúcsosodott ki. Descsica június 15-én éjjel a kijevi
orosz követség épületénél helyeselte a pogromot rendezők fellépését.
„Lelki affektációja” nyomdafestéket nem tűrő, Vlagyimir Putyin orosz
elnököt illető szavakban nyert formát.
OH
OH
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése