Rómában 1012-ben a tusculumiak kerültek hatalomra. A legderekabb közülük az egyházi kötelességeit is buzgón teljesítő Theophilaktosz volt, aki VIII. Benedek néven került Szent Péter székébe (ur. 1012. V. 18-1024. IV. 9). Ápolta a barátságot a németekkel is. Sok kellemetlenséget okozott neki Arduin olasz király, akinek egyik kortársa találó jellemzése szerint sóvárgás volt a tanácsadója, kapzsiság az udvarmestere s arany és ezüst a bálványa. Arduint már 1004-ben legyőzte a mi Szent Istvánunk sógora, II. Henrik (1002-1024) és helyette magát koronáztatta királlyá. Kilenc évvel később, 1013-ban II. Henrik másodízben is átkelt az Alpokon, a hűtlen és lázadó Arduint elfogta és kolostorba kényszerítette, majd VIII. Benedek pápa kíséretében Rómába vonult és ott, 1014. február 4-én feleségével együtt császárrá koronáztatta magát. Megfogadta, hogy Egyházának védelmezője, Jézus Krisztusnak és Szent Péternek hűbérese lesz.
Nemsokára a tengeri szigeteket elfoglaló, elbizakodott szaracén emír egy zsák gesztenyét küldött VIII. Benedek pápának és gőgjében azzal fenyegetőzött, hogy a következő évben annyi páncélos lovaggal tér vissza, amennyi gesztenye van a zsákban. A pápa azzal felelt, hogy a zsákot kölessel töltette meg s kijelentette, hogy támadás esetén annyi védelmezőre talál, ahány szem köles van a zsákban.
1016-ban a pápa szövetkezett a genovaiakkal és a pisaiakkal, s a tengeri ütközetben győzött a szaracénok fölött, majd
felszabadította Szardínia szigetét és Itáliát is.
A pápa a dél-itáliai zavargásokba
Bizánc ellen avatkozott be, s hogy segítséget kapjon a császártól,
személyesen kereste fel 1020-ban Bambergben, ahol fölszentelte az 1007-ben alapított székesegyházat. (Ennek alapító levelét a magyar Szentkoronát hozó Asztrik érsek is aláírta, sőt 1012-ben felszentelte a kripta előtti oltárt, mint kalocsai érsek). II. Henrik exemptté tette a bambergi püspökséget, majd a pápa kérésére 1021-22-ben
hadjáratot vezetett Dél-Itáliába, és rendet teremtett. VIII. Benedek pápa 1014-ben Rómában,
1022-ben Páviában zsinatot tartott, melyen elítélte a konkubinátusban élő
papokat és a simóniát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése