Sümegh
Józsefről a Balatonakarattya melletti Polgárdiban mindenki tudta, hogy 1975-1976-ban
rendkívül értékes, hatalmas színezüst tálakat, kancsókat talált. 2003-ban a
Pápán raboskodó Lelkes József azt nyilatkozta, hogy együtt ásta ki a kincseket
Sümeghgel a Polgárdi melletti bányában, amelyeket egy két méter mély gödörben
találtak, két nagy üstbe rejtve. A negyvendarabos leletet eladogatták. 1980-ban
a leszerelés előtt álló kiskatonát, Sümegh József holttestét felakasztva
találták egy kőszárhegyi pincében. Lelkes József azt is elmondta, hogy három
másik, a titkot ismerő barátja is furcsa körülmények között halt meg.
A
kincs pedig 1990-ben tünt fel New Yorkban a Sotheby’s aukciósház árverés előtti kiállításán
Seuso-kincsek néven. Az angol Lord Northampton megbízta az Allen és Overy
ügyvédi irodát, hogy szerezze meg a Seuso-kincs tizennégy darabját (a kincs
ismert helyen lévő hányada 15 darabból áll). Az ügyvédi iroda libanoni
származási iratokat is mellékelt a műkincsekhez, amik később hamisnak
bizonyultak. Emiatt nem is akadt aukciósház, amelyik vállalta volna a kincs
adásvételének lebonyolítását.
A
magyar állam 1993-1994-ben négy pert indított Lord Northhampton ellen
tulajdonjogunk bizonyítására. Az egyik tálon ugyanis a PELSO felirat olvasható,
ami a Balaton rómaiak által használt neve. Miután Magyarország a pert elvesztette, Lord
Northampton 2006 októberében bejelentette eladási szándékát, így kívánva fedezni
egyéb kiadásait. Mivel a kincset azóta se sikerült eladnia, így 2014-ben a
magyar állam a kincsek őrzési jogáért 15 millió eurót (kb. 4,5 milliárd
forintot) fizetett.
Hogy
ki lehetett Seuso, arra az újabb régészeti leletek derítettek fényt. Szabadbattyán
határában találták meg Pannónia eddig ismert legnagyobb késő római kori
villáját. A 110 x 120 méter alapterületű épület a Sopianae–Aquincum út mellett
fekszik. A villa feltárását a székesfehérvári Szent István Múzeum munkatársai 1993-ban kezdték
meg. Az épületnek és a kiásott termeknek a mérete arra utal, hogy tulajdonosa
Pannónia igen magas rangú személye, esetleg a római hadsereg magas rangú
tisztje, helytartója lehetett SEVSO, aki valamelyik barbár betörés alkalmával
rejthette el a kincseket.
**
Abban
az időben ezt mondta Jézus a tömegnek: „A mennyek országa olyan, mint a földbe rejtett kincs, amelyet
egy ember megtalált. Elrejtette újra, azután boldogan elment, eladta mindenét,
amije csak volt, és megvette azt a
szántóföldet.
A mennyek
országa olyan, mint amikor egy kereskedő igazgyöngyöt keresett. Talált egy nagyon értékeset, erre elment,
eladta mindenét, amije csak volt, és megvásárolta azt.
Végül: a mennyek
országa olyan, mint amikor a hálót a tengerbe vetik és az mindenféle halat
összefog. Mihelyt megtelik, a partra vonják, és
nekiülve kiválogatják: a javát
edényekbe rakják, a hitványát
pedig kidobják. Így lesz a világ végén
is. Kivonulnak az angyalok, a
gonoszokat elválasztják az igazaktól és
tüzes kemencébe vetik, ott sírás lesz és fogcsikorgatás.
Értitek-e
mindezt?” „Igen!” –
felelték.
Erre így
folytatta: „Minden írástudó, aki
jártas a mennyek országáról szóló tanításban, olyan, mint egy családapa, aki kincseiből régit és
újat vesz elő.”
Mt 13,44-52
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése