Seuso-kincsektől az igazi kincskeresésig

Sümegh Józsefről a Balatonakarattya melletti Polgárdiban mindenki tudta, hogy 1975-1976-ban rendkívül értékes, hatalmas színezüst tálakat, kancsókat talált. 2003-ban a Pápán raboskodó Lelkes József azt nyilatkozta, hogy együtt ásta ki a kincseket Sümeghgel a Polgárdi melletti bányában, amelyeket egy két méter mély gödörben találtak, két nagy üstbe rejtve. A negyvendarabos leletet eladogatták. 1980-ban a leszerelés előtt álló kiskatonát, Sümegh József holttestét felakasztva találták egy kőszárhegyi pincében. Lelkes József azt is elmondta, hogy három másik, a titkot ismerő barátja is furcsa körülmények között halt meg.

A kincs pedig 1990-ben tünt fel New Yorkban a Sotheby’s aukciósház árverés előtti kiállításán Seuso-kincsek néven. Az angol Lord Northampton megbízta az Allen és Overy ügyvédi irodát, hogy szerezze meg a Seuso-kincs tizennégy darabját (a kincs ismert helyen lévő hányada 15 darabból áll). Az ügyvédi iroda libanoni származási iratokat is mellékelt a műkincsekhez, amik később hamisnak bizonyultak. Emiatt nem is akadt aukciósház, amelyik vállalta volna a kincs adásvételének lebonyolítását.

A magyar állam 1993-1994-ben négy pert indított Lord Northhampton ellen tulajdonjogunk bizonyítására. Az egyik tálon ugyanis a PELSO felirat olvasható, ami a Balaton rómaiak által használt neve.  Miután Magyarország a pert elvesztette, Lord Northampton 2006 októberében bejelentette eladási szándékát, így kívánva fedezni egyéb kiadásait. Mivel a kincset azóta se sikerült eladnia, így 2014-ben a magyar állam a kincsek őrzési jogáért 15 millió eurót (kb. 4,5 milliárd forintot) fizetett.

Hogy ki lehetett Seuso, arra az újabb régészeti leletek derítettek fényt. Szabadbattyán határában találták meg Pannónia eddig ismert legnagyobb késő római kori villáját. A 110 x 120 méter alapterületű épület a Sopianae–Aquincum út mellett fekszik. A villa feltárását a székesfehérvári  Szent István Múzeum munkatársai 1993-ban kezdték meg. Az épületnek és a kiásott termeknek a mérete arra utal, hogy tulajdonosa Pannónia igen magas rangú személye, esetleg a római hadsereg magas rangú tisztje, helytartója lehetett SEVSO, aki valamelyik barbár betörés alkalmával rejthette el a kincseket.

 **

Abban az időben  ezt mondta Jézus  a tömegnek: „A  mennyek országa  olyan, mint a földbe rejtett kincs, amelyet egy ember megtalált. Elrejtette újra, azután boldogan elment, eladta mindenét, amije csak volt, és megvette  azt a szántóföldet.

A mennyek országa olyan, mint amikor egy kereskedő igazgyöngyöt  keresett. Talált egy nagyon értékeset,  erre elment,  eladta mindenét,  amije  csak volt, és megvásárolta azt.

Végül: a mennyek országa olyan, mint amikor a hálót a tengerbe vetik és az mindenféle halat összefog. Mihelyt megtelik, a partra vonják, és  nekiülve kiválogatják: a javát  edényekbe rakják, a  hitványát pedig kidobják. Így lesz a világ végén is.  Kivonulnak az angyalok, a gonoszokat  elválasztják az igazaktól és tüzes kemencébe vetik, ott sírás lesz és fogcsikorgatás.

Értitek-e mindezt?” „Igen!”  –  felelték. 

Erre  így  folytatta:  „Minden írástudó, aki jártas  a mennyek országáról  szóló tanításban, olyan, mint egy családapa, aki kincseiből régit és újat vesz elő.”

Mt 13,44-52