Vincze Loránt az autonómiatörekvésekről

Forrás: rmdsz.ro

A MIÉRT Székelyföldi Konferencia második napján, október 18-án Vincze Loránt, a FUEN alelnöke, az RMDSZ külügyi titkára az autonómia kérdését járta körül főként különböző, Európában működő autonómia modellek példáján keresztül. Az interaktív előadást Kelemen Szilárd Péter, háromszéki fiatal tanácsos moderálta.

„Nincs két egyforma autonómia, egyetlen modell sem ültethető át teljes mértékben egy másik területen, viszont jó kiindulási pontnak tekinthető” – állapította meg a FUEN alelnöke. Vincze Loránt egy fejre állított piramis példájával illusztrálta az autonómiával kapcsolatos folyamatokat: „Az autonómiára megvolt az igény, a tömegbázis. Ez a fordított piramis legfelső része. Amikor megfogalmaztuk az autonómia-statútumot, beszűkítettük és csatornáztuk az autonómiáról szóló beszélgetést, a tervezet révén keretet teremtettünk. Ez a fordított piramis közepe. És végül az alsó része, a legszűkebb része a társadalmi konszenzus lesz, párbeszédet kell kezdeményezni és megegyezést kell kötni a román közvéleménnyel és a politikummal. Nagyon pontosan meg kell határozni, mit értünk autonómia alatt, mert ha mi sem tudjuk megfogalmazni, akkor annak a piramisnak sosem lesz olyan stabilitása, amely biztosítaná a társadalmi konszenzus elérését. A romániai elnökválasztási kampány jó alkalmat jelent a párbeszéd elindítására. Kelemen Hunor elnökjelölt a közösség hangja a románság felé, de ugyanakkor az autonómia hiteles hangja is” – tette hozzá.


Az RMDSZ külügyi titkára a továbbiakban európai modellek bemutatásával szemléltette az autonómia lehetséges változatait, mint például a területi autonómia, amely Dél-Tirol sajátossága, vagy a személyelvű autonómia, ami a finnországi svéd közösségre jellemző. Vincze Lóránt FUEN elnök a dél-tiroli autonómiatörekvés sikerességét három tényezőben látja: „Első szempont a saját identitás megőrzésének akarata. Erre hivatkozva kérte az autonómiát a dél-tiroli németajkú közösség. A második fontos aspektus a politikai egység. Alternatív politikai szervezetek nem jöttek létre az autonómia előtt, csak ezután lett színesebben a politikai paletta. A harmadik tényező az anyaország hozzáállása az autonómia kérdésköréhez, Ausztria fellépése Dél-Tirol mellet a nemzetközi porondon”.

Az RMDSZ külügyi titkára felhívta a hallgatóság figyelmét arra, hogy egyáltalán nem mellékes, sőt meghatározó eleme az autonómiaharcnak, hogy hogyan tálaljuk a kérdést, és hogyan győzzük meg a román társadalmat, főképp a véleményformálókat az autonómia létjogosultságáról. „A közvéleményben kell változásnak bekövetkeznie, és ez a véleményformálók meggyőzésével történhet, mert általuk növekedhet az autonómiát elfogadók aránya a többségi társadalomban „ – summázta Vincze Loránt.

Közlemény