Rizikofaktor vagyunk? - Ezt a címet adta cikkének Mózes Edith újságírónő a Big Brother törvény kapcsán. Adhatta volna azt is, hogy Romániában minden élő gyanús, pláné ha magyar!
**
Jóformán
ki sem hűlt a franciaországi terroristák puskacsöve, itthon azonnal
kaptak az alkalmon az illetékesek, és siettek kijelenteni, hogy nagy
szükség van bizonyos szabadságjogok korlátozására az Európát – és
Romániát is – fenyegető terrorista bandák miatt. Azonnal intézményközi
munkacsoport ült össze, hogy elemezze a mobilkommunikációs adatok
visszatartásának és feldolgozásának törvényes keretét, az úgynevezett
Big Brother törvényt, amelyet korábban alkotmányellenesnek
nyilvánítottak ugyan, viszont most, „a legutóbbi párizsi
terrormerényletek”, illetve az uniós tagállamokat érő fenyegetések
nyomán szükség lenne rá. Ugyanis az internetes adatok megőrzésére,
illetve a PrePay-kártyák felhasználóinak azonosítására vonatkozó
jogszabály hatékony eszköz lehetne a terrorizmus elleni harcban.
Köztudott, hogy karácsony előtt pár nappal a parlament már megszavazott
egy olyan törvényt, amely lehetővé teszi, hogy az állami szervek
aránylag könnyen hozzáférjenek elektronikus adatainkhoz, sőt korábban is
voltak kísérletek erre, ám ezeket sorra alkotmányellenesnek
minősítették, és hatályon kívül helyezték. A PNL decemberben megtámadta a
törvényt az Alkotmánybíróságon, döntés azonban még nem született.
Viszont a múlt heti párizsi események nyomán bizonyos intézmények és
szervezetek sürgősségi eljárással kezdték el újratárgyalni, mert
szerintük csak ezzel tudnánk megelőzni a párizsihoz hasonló
terrortámadásokat.
A decemberben jóváhagyott törvény veszélyes kezdeményezés a személyes
adatainkhoz való hozzáférés szempontjából. Eszerint bárkinek, akinek
„kibernetikai rendszer” van a tulajdonában, „indokolt” kérés esetén
biztosítania kell az adatokhoz való hozzáférést különböző intézmények
számára. Ez a megfogalmazás tulajdonképpen minden magán- vagy jogi
személyre vonatkozik, akinek van egy számítógépe, laptopja vagy
okostelefonja. Ráadásul csak egy „megindokolt kérés” szükséges hozzá, és
máris kutakodhatnak számítógépeinkben, laptopjainkban. És nemcsak a
négy titkosszolgálat vagy a rendőrség, hanem a belügy, a védelmi
minisztérium, a távközlési hatóság és az informatikai biztonsági központ
is.
Az ország főügyésze szerint ugyan mind a levéltitok, mind az élethez
való jog elidegeníthetetlen, személyes jog, de ha választani kell a
kettő között, akkor az élethez való jog mellett kell dönteni, a
levéltitkok törvény által még megengedett korlátozásának árán is. Bár
hazai és külföldi politikai elemzők nagyrészt egyetértenek abban, hogy
Romániát egyelőre nem fenyegeti a terrorizmus veszélye – azonban
természetesen fel kell készülni minden eshetőségre. A Román Hírszerző
Szolgálat igazgatója állítja, szükség van erre a törvényre, mert
jelenleg, amikor terrorveszély fenyegeti a nemzetbiztonságot, a
közrendet és az intézmények hitelességét, létfontosságú mindenféle
„rizikófaktor” azonosítása.
Úgy látszik, Romániában mindenki gyanús, és biztonsági intézkedések
ürügyén próbálják korlátozni az egyéni szabadságjogokat. Hivatalos
adatok szerint 2013-ban Romániában 6,5 millió internetező volt. Ez a
szám mára már bizonyára sokkal nagyobb. Ha hozzátesszük, hogy ennél
sokkal nagyobb a mobiltelefont használók száma, jó néhány millió
„rizikófaktort” kell majd nyomon követniük a lehallgatóknak.
Mózes Edith
e-nepujsag.ro
Ajánlott cikk:
A háborútól félnek legjobban a románok
Ceauşescu szelleme kísért - jön a Nagy Testvér
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése