Érteni akarja az evangéliumot,
Öntudatossá akar válni,
Tanúságot akar tenni Krisztusról és
Áldássá akar lenni.
1. Azért
bérmálkozunk:
- hogy a
Szentlélek segítségével mélyebben tudjuk érteni a kinyilatkoztatott igéket,
- hogy öntudatos keresztényekké
váljunk, vagyis az elképzelhetetlenül teljes életet, a kegyelemben
gyökerező szentháromságos, közösségi
életet tudjuk élni,
- hogy felnőtt és tanúságtevő keresztényekké váljunk,
- hogy hitünk szerinti élettel, áldássá legyen bennünk mindaz a jó, amit keresztségünk óta szüleink és
keresztszülők, valamint az egyházközösség értünk tettek. (Katolikus Egyház
Katekizmusa, a továbbiakban KEK 1303).
**
120. A keresztény ember
hivatása, hogy Krisztus misztikus testének a szolgálatára álljon. A hivatásról szóló jelenetek a Biblia leghatásosabb lapjai közé
tartoznak. Amikor Isten megszólítására válaszolunk, ezt közönségesen hivatásnak
nevezzük. A hivatás mindig a közösségben születik, az életet lefoglalja és a
közösséget szolgálja. Ha Isten szól, útnak indulnak. Ezt látjuk Ábrahám, Jákob,
Mózes és a próféták esetében. Isten hívására, mindenki személyes módon,
természetének megfelelően válaszol: Mózes jeleket kér (Kiv 3,11), Izajás
felajánlkozik (Iz 6,8), Jeremiás ellenvetéseket tesz (Jer 1,6). Mindegyik
engedelmeskedik, mert lényegesen érintette Isten, tudatában van személyes
küldetésének.
121. Isten megragad a belső hangok, szívbeli vonzalmak, nagy horderejű
álmok által és
módosítja életünket saját transzcendens természetéhez. A
hivatást inkább megsejtjük, nem tudjuk megmagyarázni, de róla beszélni tudunk.
A magyarázat nem jeleníti meg a hivatást, csak az élet. A meghívott a világban
marad ugyan, de állandó kapcsolatban marad az Úrral, aki vállalja a vezetést és
boldoggá teszi.
123. Sokféle hívatásról beszélhetnénk a földön, de a legfontosabb az,
amelybe a keresztség, a bérmálás és az Eucharisztia szentsége avat be. Ez Krisztus valamennyi tanítványának közös hívatása, ami az életszentségre és a világ evangélizálására
szól. Ezt általános papságnak hívjuk, ami „szakosodik”, két másik szentségre,
az egyházi rend és a házasság szentségére. A házasság szentségében a kiscsalád
kibontakozására kapnak hivatást, míg a szolgálati papság hivatása a közösség
szolgálata. E szentségek révén a hivatást vállalók sajátos fölszentelésben
részesülnek.
124. A szolgálati papság vagy egyházi rend az a szentség, mely által a Krisztustól Apostolaira bízott küldetés teljesítése
folytatódik az Egyházban az idők végezetéig. röviden az apostoli szolgálat
szentsége. Három fokozata van: a püspökség, az áldozópapság és a diakonátus. 125. A papi hivatás feltételei, hogy egészségesek
legyenek a papságra készülők, legyen elegendő szellemi képességük a szükséges
tanulmányok elvégzésére, valamint legyenek komoly erkölcseik, és a papságban ne
keressenek egyebet, mint Isten és az emberek szolgálatát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése