Az őszirózsás forradalom és az azt felváltó véres Tanácsköztársaság bukása után megtartott választásokat követően Budapesten az országgyűlés képviselőházában 1920. február 16-án összeül a Nemzetgyűlés. A Nemzetgyűlés első törvényében, az 1920. évi I. törvénycikkben kimondta, hogy az államfői poszt végleges tisztázásáig az államfői jogok gyakorlása céljából kormányzót választ.
A kormányzó választására 1920. március 1-én került sor. A székesfehérvári katolikus püspök, Prohászka Ottokár, szem előtt tartva az ország érdekeit, az Antant által is elfogadható, középnemesi származású, 52-ik életévében járó református Horthy Miklós altengernagyot, az Osztrák-Magyar Monarchia hadiflottájának utolsó főparancsnokát, a Nemzeti Hadsereg fővezérét ajánlotta kormányzónak. A leadott 141 szavazatból 131 Horthy Miklóst, 9 szavazat gróf Apponyi Albertet támogatta, egy szavazat pedig érvénytelen volt.
Horthy Miklós még aznap letette a 1920. évi I. törvénycikk 18. § szerinti következő esküt: “Én, Horthy Miklós, Magyarország megválasztott kormányzója, esküszöm az élő Istenre, hogy Magyarországhoz hű leszek, törvényeit, régi jó és helybenhagyott szokásait megtartom és másokkal is megtartatom, függetlenségét és területét megvédem, kormányzói tisztemet az alkotmány értelmében a nemzetgyűléssel egyetértésben a felelős minisztérium útján gyakorlom és mindent megteszek, amit az ország javára és dicsőségére igazságosan megtehetek. Isten engem úgy segéljen!” Ezt követően a Nemzetgyűlés kibocsátotta a 1920. évi II. törvénycikket, mely törvénybe iktatta a kormányzó választás eredményét.
Ezzel megkezdődött a független Magyar Királyság megteremtése, mely elsősorban gróf Bethlen István miniszterelnöknek köszönhetően, az elvárásokkal ellentétben, nem tűnt el a történelem süllyesztőjében, hanem néhány év alatt talpra állt szellemiekben és anyagiakban egyaránt. Helyreállt a közigazgatás, beindult a tönkretett gazdaság, új, hatékony iskolarendszer született, új iskolák és kórházak épültek, létrejött a társadalombiztosítás, s 1927-re új fizetőeszköz, a pengő került bevezetésre, mely a háború végéig Európa egyik legerősebb valutája lett. Írók, művészek, tudósok vitték szét a világban Magyarország és a magyar géniusz jó hírnevét…
Hogy a kirobbant világgazdasági válság, majd a később kitört háború ezt a fejlődést megakasztotta, elsősorban nem rajtunk múlott.
Dobai Miklós
A Horthy Miklós Társaság alapítója
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése