Emil
Constantinescu szerint hiányzik a közös nagy cél, amelyik újra egymás
mellé állíthatná a románokat és a magyarokat. A volt román államfő a
fekete március évfordulója alkalmából szervezett marosvásárhelyi
kerekasztal-beszélgetésen tekintette át a román-magyar viszony
alakulását.
Emil Constantinescu úgy vélte, a román-magyar viszony rendezésében
rendkívüli fontossággal bírt, hogy mindkét ország a NATO-hoz és az
Európai Unióhoz való csatlakozását tekintette céljának. A volt államfő
szimbolikus jelentőségűnek tartotta, hogy az integrációban előbb járó
Magyarország szószólója lett a nemzetközi szervezetekben Románia
csatlakozásának.
Az elnöki tisztséget 1996 és 2000 között betöltő Emil Constantinescu
szerint az 1990-es évek elején a hatalomban megmaradt kommunista
struktúrák alakították a romániai viszonyokat. Szerinte a román-magyar
kapcsolatok rendezésében óriási szerepe volt annak, hogy 1996-ban a
Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) bevonták a kormányzásba.
Ezzel Románia az etnikumok közti feszültségek kezelésének a
példaországává vált – vélekedett.
Markó Béla szenátor, az RMDSZ volt elnöke viszont arról beszélt, hogy
aggasztóbbnak látja a romániai demokrácia és ezen belül a magyar
közösség helyzetét, mint tíz évvel ezelőtt. Példaként a Marosvásárhelyi
Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) kialakult konfliktust, a
nemzeti szimbólumok elleni hatósági fellépéseket említette. „Fontos
lenne továbbvinni azokat a dolgokat, amelyeket 1996-ban tudtunk, de
azóta elfelejtettünk" – jelentette ki a politikus.
Frunda György, Victor Ponta román miniszterelnök tanácsadója
elengedhetetlennek tartotta, hogy a bukaresti bányászjárások ügyészségi
kivizsgálásának az újraindítása után a 25 évvel ezelőtti marosvásárhelyi
véres összecsapás hátterének a feltárása is megtörténjen. Frunda
nehezményezte, hogy leállt a legfelsőbb szintű magyar-román párbeszéd.
Szerinte amikor a közös kormányülések határozták meg a kétoldalú
kapcsolatokat, az utca embere szintjén is jobb volt a román-magyar
kapcsolat. Úgy vélte, a két ország vezetői azzal mutathatnának jó
példát, ha közösen néznék meg a román-magyar labdarúgó mérkőzéseket.
Smaranda Enache emberi jogi harcos, a marosvásárhelyi Pro Európa Liga
társelnöke úgy vélte, a véres marosvásárhelyi összecsapások idején is
létezett egyfajta román-magyar szolidaritás, hiszen nem a román
rendőrség, és nem a román hadsereg akadályozta meg a konfliktus
kiteljesedését, hanem a románok és a magyarok bölcsessége.
A kerekasztal-beszélgetés végén Borbély László RMDSZ-alelnök, a szervező
Bernády György Alapítvány elnöke megállapította, ma nincs
nézetkülönbség abban, hogy 25 évvel ezelőtt Marosvásárhelyen provokáció
történt, és a provokátorok abban voltak érdekeltek, hogy Romániában ne
legyen demokrácia sem a románok, sem a magyarok számára.
MTI
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése