Bíró Ferenc csíkszeredai plébános, főesperes a 2. bécsi döntés után is megmaradt józan, kiegyensúlyozott papnak. A visszacsatolást követő hónapban Magyarország kormányzója Csíkszeredába látogatott, akkor az egyik fogadó beszédet ő mondotta.
A csíkszeredai állomástól, Csíksomlyóig az úttest két oldalán katona-kordon mellett székelyek állottak sorfalat. A szőnyeggel borított állomáson hatalmas embergyűrű szorongott az épület és díszkapu körül, amikor megérkezett a Kormányzó úr vonata. A tömegen leírhatatlan lelkesedés vett erőt.
Krisztussal a keresztet: Csíksomlyón vitéz nagybányai ...
Zúgott az éljen, az ünneplés. Egeket ostromolt a lelkesedés, mikor a Főméltóságú asszony a tegnap átnyújtott székely szőttesben lépett a Kormányzó úr mellé. Ekkora megtiszteltetésre nem gondoltak a székelyek. Meghatottan állott Biró Ferenc kerületi főesperes Magyarország első embere elé. A románok bevonulásakor kegyetlenül végigvert székely pap lelkében hatalmas csóvát vetett a kifejezhetetlen öröm. Gondolatait mélyen szántó szavakban fejezte ki. (Csíki Lapok 14 (1940.10.13.) 2. oldal):
-
Főméltóságú Kormányzó úr!
A csíki székely papság nevében Főméltóságotokat, a
papi lélek mélységes hódolatával és alázatával köszöntenem adatott. Szent
István, Szent László, IV. Béla, Nagy Lajos, Hunyadi János és Hollós Mátyás
szemével néz vissza magyar történelmünkre s a Mohács után kettészakadt nagy
magyar gondolat újraforrasztását a magyar szent korona új ragyogásában
csodálattal, Isten iránti gyermeki lélekkel s Főméltóságod iránti törhetetlen
ragaszkodással szemléli.
-
Valóban – „hegyeket áthelyező hit” kellett ahhoz, hogy az állami összetételben
megroppant s ugyanakkor kezén lábán trianoni műtétet szenvedett, hozzá beteg
szívű magyar birodalom tört hajóját odáig lehessen kormányozni, ahová
Főméltóságod Isten irgalmából elhozta. Akkor az ország aranyszájú Isten
dalosával: Prohászka püspökkel együtt mi is aggódva imádkoztunk
Főméltóságodért szívünk rejtekében. És ma, most, mikor Főméltóságod a magyar
szent korona sugarában boldog szemeink előtt áll – felrakjuk Szent István
királyunk e drága ereklyéjére 22 éves gyötrelmeinket, szenvedéseinket,
megverettetésünket. Csak ilyen drága gyöngyöket adhatunk és szív repesve várjuk
az aranyvonatot, amely összeköti majd a megbűnhődött múltat s jövendőt itt, a
csíki fenyvesektől körül sugárzott csíksomlyói szentélyében is, a Magyarok
Nagyasszonyának, akinek anyai áldását kérjük s fogjuk kérni utolsó
leheletünkig: Főméltóságodra, áldott hitvesére, immár nem árva népünk
őrangyalára és édes gyermekeikre.
- Hadd
zengjenek a csíki havasok örömtől mámorosan: vitéz Nagybányai Horthy Miklós,
az ország-gyarapító éljen
sokáig.D-K. József
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése