Minden szeretet öröm

Öröm, mert szeretet. Vallásunk az öröm vallása, mert lényege a szeretet: Nász Isten­nel, és az egy Test közössége az embertársakkal.

Minden szeretet öröm, legalábbis van benne öröm. Még a gyűlölet, a bosszú is adhat valamiféle örömet, mert mindkettő gyöke­rében rokon a szeretettel (megsértett, csalódott szeretet). Viszont nem lehet öröm ott, ahol egyáltalán nincs szeretet: Közömbösség, lelketlenség, irgalmatlanság, érzéketlenség.

A bűnös szeretet is hozhat örömet, de csak magához hasonlóan zavarosat. Valódi, tiszta, a lélek gyökeréig hatoló öröm csak az olyan szeretetben lehet, amilyennel Jézus szereti Atyját és az em­bereket. Ezt a szeretetet nemcsak egyszerűen kívánja tőlünk az Úr (meg is haladja képességünket), hanem Lelke által szívünkbe is árasztotta ennek a szeretetnek a csíráját. Ez a szeretet termé­szetfeletti, egyedül elég az üdvösségre, és a földi öröm legbősége­sebb forrása is.

Tudatosan kell törekednünk arra, hogy minden szeretetünk (szülők, hitves, gyermeke, barátok, munkatársak iránt) természet­feletti legyen. Vagyis az ösztön, az érdek legfeljebb színezze, de az istenszeretet motiválja alapvetően, és felül tudjon emelkedni ösz­tönön, érdeken. Az ilyen szeretetnek jellemzője, hogy nem sze­mélyválogató, nem tagadja meg soha senkitől jóindulatát.

A természetfeletti szeretet jelképe a kánai borcsoda. A vize­nyős, érzelgős, önző szeretetet az isteni szeretet tüzes borává vál­toztatja kegyelmével az Úr. Jézus elküldi szívembe Lelkét, hogy azon keresztül is szerethesse Atyját és testvéreit. Ha szeretete­met vizsgálom, azt kell kérdeznem magamtól: Lehet-e ez a szere­tet, ez az érzelem, ez a magatartásom Jézus szeretete? Mit kell ki­dobnom szívemből, mit kell megváltoztatni, hogy szeretetem Jé­zus szeretete legyen?

Jézusom, tiéd a szívem, szeress vele Szentlelked által!

Szalai János