Ève Lavallière (1866-1929) fantasztikus tehetségű színésznő életében megvalósulva látom Isten üzenetét. Harminc évesen elsőrangú tehetségek között van, aki Párizsban győzelmet győzelemre halmoz. Mielőtt elutazna Amerikába, egy vidéki kastélyba ment pihenni. A szomszéd plébános meglátogatta az új lakót, és misére hívta. Az első mise után a pap beszédét kritizálta. A pap csendben meghallgatta, s másnap átnyújtotta neki Lacordaire atya Bűnbánó Magdolna c. könyvét: „Olvassa el ezt a könyvet, meg fogja látni, hogy a jó Isten mit csinálhat az olyan asszonyból, mint amilyen ön.”
Ève olvasott, töprengett és két hét után templomba menet kijelentette: „Én is eltemetem bűnös életemet.” A gyóntatószéktől az oltárhoz megy, és ezt közöli társnőjével: „többé nem e világból vagyok.” Felbontja Amerikai szerződését, végleg szakít a színházzal. Eladja mindenét, majd háromévi vezeklés után 1920. szeptember 19-én a ferencesek harmadrendjében Jézus Szívéről nevezett Ève-Marie nővér lesz. Élete ettől kezdve bűneiért való vezeklésben telik. Megtérésének történetét a "Ma Conversion" címen írta meg, és 1930-ban jelent meg Párizsban.
Három évet tölt Tunéziában, ahol kórházi betegeket ápol. Elkapta a maláriát. Sokat szenved. Háromszor műtik, eltávolítják szemét is. Szenved és imádkozik. „Az imádság az én palotám, itt megtalálom Őt, akit szeretek, és akit kerestem. Miért nem láthatják a dolgokat úgy, ahogyan én látom, most! Miért nem értik, hol van az igazi boldogság, és hogy az ember szolgálhatja Istent minden állapotban. Annyit imádkozom értük!...” Utolsó erejével megcsókolja a feszületet és egy sóhajjal elhagyja ezt a világot. Társnője ferences ruhába öltöztette fel, szívére a kereszt mellé liliomot helyezett, a visszanyert ártatlanság szimbólumát. Sírkeresztjének felirata: „Ève Lavallière 1929. július 10. Teremtőm, könyörülj rajtam.”
Ajánló:
Tiszteld a bűnösben az embert!
Istennek legyen hála,🙏🏻
VálaszTörlés