Oldalak

2016. 03. 16.

Március 15. a Gál Sándor szobornál




Kedves Ünneplő és Emlékező Testvéreim!
Március 15-én az emberek csendes ünneplése, a szabadságharcban elesettek sírjára helyezett keresztek, kopjafák és koszorúk hirdetik, hogy „a szabadság és függetlenség nem kívülről ránk szabott ruha, hanem belülről épül kifelé” – ahogy Orbán Viktor miniszterelnök mondta,  ezért a vértanúságra épült lelkületből és szeretetből állhat fenn a független és szabad magyar haza.
A magyar történelem igazolja, hogy népünk lelkülete a vértanúságra épül. Ugyanis, akit és amit megszeret, attól nem sajnál semmit, azért kész életét is adni. A szabadság hitvalló és vértanú nemzete vagyunk.
Ma a törökverő Zrínyi Miklós Ne bántsd a magyart! azaz a Török áfium néven is ismert munkájából szeretnék nekünk szóló üzenetet átadni. Mielőtt idézném, tekintsünk Zrínyi Miklós életére. Horvát eredetű főnemesi családban született 1620-ban Csáktornyán, dédapja Zrínyi Miklós, a „szigetvári hős” volt. Apja, Zrínyi György Habsburg-párti főnemes, horvát bán, anyja Széchy Magdolna. Hat éves volt, amikor édesapja elhunyt. Az árva vagyont a gyámok kezdték széthordani, ezért egy év után II. Ferdinánd király megszüntette a gyámságot és nevelésével a fiatal Pázmány Pétert, a későbbi esztergomi bíborost, egyetemalapítót bízta meg. Pázmány hatására Miklós megkedvelte a magyar nyelvet és irodalmat, és tiszta szívű magyarrá lett.  A nagybirtokos főnemes, költő, hadvezér, politikus és hadtudós mindenét kész volt feláldozni a Magyar hazáért. Művei: Mátyás király életéről való elmélkedések, Szigeti veszedelem, Ne bántsd a magyart!  
Élete célja a török kiűzése Magyarországról, ezért nemzeti pártot igyekezett szervezni, melyet a bécsi udvar nem nézett jó szemmel. Tragikus halála előtt három évvel, 1661-ben írta meg a Ne bántsd a magyart! 
Üzenete mindenkor magyar emberének szól: 
"Olyan messze estünk mi mostani magyarok a régiektől, hogy ha előjőnének mostan más világról azok a mi vitéz eleink, sem mi őket, sem ők minket meg nem esmérnének. Mert nyelvünken, szólásunkon kívül, mivel hasonlíthatjuk mi magunkat azokhoz? úgy hogy bizonyára mondhatnák nékünk: Vox quidem vox Jacob, manus autem Esau. A szó ugyan Jákobé, de a kezek Ésaué. (...)

Csúfsága lettünk a mi nemzetünknek és magunknak, ellenségünknek pedig, valaki valahonnan jön reánk, prédájává. De miért? A vitézségnek disciplinájának meg nem tartásáért, a részegségért és tunyaságért, az egymást gyűlöléséért, és ezer ilyen vétkünkért. Én nem hízelkedhetem, édes nemzetem, tenéked, hogy hazugságommal dicsérjelek, mert a prófétaként: Popule meus, qui te beatum praedicant, ipsi te decipiunt. Azaz én népem, akik tégedet boldognak mondanak, azok csalnak meg tégedet.  
Hanem ím megmondom neked fogyatkozásaidat, olyan szívvel és szándékkal, hogy megismervén magad is, vesd ki ezt a mocskot eszedből, lelkedből, reformáld vétkeidet, öltözzél igazságba, övedzzél erősséggel, hívd segítségedre az Urat, resolváld (javítsd meg) magad, avagy ajándékozd magad az Isten nevének, és magadnak oltalmára kössünk kardot a pogány ellen. Ha azért a magunk fogyatkozásit megismerjük elébb, könnyebben az orvosságot is feltalálhatjuk azután. (...)
Azért magyart kívánok oltalmunkra (nem indust, nem garamantát, sem olaszt, sem németet, sem spanyolt). Csak jobbítsuk meg magunkat, szabjunk más rendet dolgainknak, tegyük régi helyére és méltóságára katonai nemzetünket (militarem disciplinam): Egy nemzetnél sem vagyunk alábbvalók, és ha kevesen vagyunk is pedig, nem oly kevesen vagyunk, hogy a török ebekkel meg ne bánhatnánk, hogy ily semminek tartott minket.” - ez Zrínyi intelme.
Ünneplő Testvéreim!
Az Isten Lelke és hőseink élete ihlessen bennünket a további küzdelemre, emberi értékek kitermelésére, hogy mi is hozzájáruljunk nemzetünk maradandó gyümölcséhez: a magyar örökséghez. 
Nagyra hívatott életünk által, gazdagítson Jézus mindazzal, ami nemesen magyar és örök érték.
Számunkra ezért szent e föld, amelyet eleink szabadságból-szeretetből eredő verejtéke és vére áztatott, amit feladni és feledni nem szabad soha!
Feladni és feledni nem szabad soha!
Ezért imádkozzunk:
Mindenható örök Atya, a Te kezedben van az emberek sorsa és Te szabod meg a népek jogait: tekints kegyesen reánk, akiknek jövőjét és boldogságát első szent királyunk a te Szent Fiad édesanyjának,  a mi Nagyasszonyunknak kezébe tette le.
Tekints reánk, válságos időket élő népedre, és áraszd ránk Szentlelkedet, hogy segítségével mindnyájan meglássuk az igazság útját, építsük nemzetünk egységét és szolgáljuk javát. Adj, Urunk, vezetőinknek kellő bölcsességet és elszánt, erős akaratot, hogy a te szíved szándéka szerint előmozdítsák a szociális igazságosságot és az emberhez méltó életet. Világosíts meg és támogass minket, hogy szentjeink és nagyjaink példája nyomán felelősséget érezzünk szülőföldünkért és a szükséget szenvedőkért. Kérünk, áldd meg mindennapi fáradozásunkat, hogy az a Te dicsőségedre és ami boldogulásunkra váljék. Magyarok Nagyasszonya Csíksomlyói Boldogasszony, Szent Mihály arkangyal, Szent István király, Szent László király -  könyörögjetek érettünk a mi Urunk, Jézus Krisztusnál. Ámen.

Darvas-Kozma József
 
Felvonulás a Vártérre. Elöl a csíkszentsimoni Ifjú Fúvószenekar

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése