Oldalak

2016. 09. 25.

Szentírás vasárnapja

Egyházunk minden évben az Eucharisztia szerzését Úrnapján körmenetben ünnepeli, mert jelentőségét ezzel is tudatosítani akarja. Hasonlóképpen cselekszik szeptember utolsó vasárnapján, amikor Isten hozzánk intézett és leírt szavának, a Szentírásnak ünnepet szentel.
Minden szentmisében állva hallgatjuk, amikor az evangéliumi szakaszt felolvassa a diakónus vagy a pap. A felolvasás befejeztével e szavak kíséretében felmutatja az Evangéliumos könyvet: Ezek az evangélium igéi. A hívek pedig válaszolnak: Áldunk téged Krisztus!
Áldjuk Krisztust, mert elevenen jelen van elnyűhetetlen szavában. Az evangéliumos könyv lapjairól Krisztus szól hozzánk, ezért a felolvasó felszentelt személy a könyvet felmutatja és tisztelettel megcsókolja. Megcsókolja, mert a Szentírás a minket örök szeretettel szerető Isten hozzánk intézett vigasztaló, szerelmes levele.
A mai szentolvasmányok gazdag üzenetéből csak az részesül, aki igazán vágyódik arra, hogy Isten szavát meghallgassa. Kezdjem azzal, hogy jelenlétébe helyezem magam: itt vagyok Uram egész lényemmel. Ezután egyszerűen tanulni akarok és nem kritizálni. Elfogadom és befogadom a Te igédet, amely életemet gazdagítja és irányítja.
Jeromosból (+420) is úgy lett szent, hogy megtért és komolyan vette az evangéliumot. Ő fogalmazta meg: „A Szentírás nem ismerése, Krisztus nem ismerése!”

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése