Hunyadi katonája, bibliafordító szerzetes lett

Boldog Báthory László hitvalló, bibliafordító (Közép-Szolnok vm., 1415 k. – Budaszentlőrinc 1484. febr. 27.)  A hívő magyar középkornak egyik jellegzetes megszemélyesítője. A szilágysomlyói főnemes Báthory-családból származott. Apja Báthory János. László fiatal éveit Közép-Szolnok és Kraszna vármegyében töltötte, majd Itáliában és Franciaországban tanult. 1435-ben Szilágysomlyó birtokosa. Mivel 1438-ban nem vonult hadba a török ellen, erdélyi birtokait a vajda elkobozta, de Erzsébet királyné (Albert neje) visszaadatta. Ezután részt vett Hunyadi János harcaiban, 1456-ban is. Azután lelkiismeretére hallgatva, két társával belépett az akkor fénykorát élő pálos rendbe, ahol 1457-ben említik először. Szer­zetesi életének javarészét a rend anyaházában, a Buda melletti Szent Lőrinc-kolostorban élte le. Itt buzgóságával és jámborságával csak­hamar mintaképe és mestere lett szerzetestársainak. Később azon­ban már nem érte be a kolostor falai közt elérhető tökéletességgel; ezért a rend általános főnökének, Vince atyának engedelmével a zárda fölött emelkedő, a Nagy-Hárshegy egyik barlangjába vonult és ott egészen a régi remeték módjára rendezkedett be: imádság, önsanyargatás és munka közt osztotta meg idejét. Munkálkodásának legbecsesebb eredménye a teljes szentírásfordítása volt. Gyöngyösi Gergely pálos történetíró a mohácsi vész előtt írta: "László testvér az egész Bibliát és sok szentnek az életét megírta magyarul." Írásait Mátyás király olyan nagyra értékelte, hogy világhírű könyvtárában jelölte ki számára a helyet. Őt tartják az első magyar biblia fordítónak.  Sajnos a kéz­irat a Corvina nagy részével elkallódott. Nem maradt reánk Báthory másik munkája, a valószínű latin eredeti után fordított Szentek élete sem. A budaszentlőrinci kolostorban fejezte be életét, Mátyás uralkodásának utolsó szakaszában,  1484 körül. A halál váratlanul, előzetes betegség nélkül tört rája. A pálos rend történet­írója szerint halála napján még misézett. Emlékét ma is őrzi a Nagy-hárshegyi Báthory-barlang. Két festmény maradt fenn róla, az egyik az MTA birtokában, a másik a czestochowai kolostorban. Toldy Ferenc szerint (ami a pálos hagyományból táplálkozik) Báthory László írta a Jordánszky-kódexet.