Boldog
Báthory László hitvalló, bibliafordító (Közép-Szolnok vm., 1415 k. – Budaszentlőrinc
1484. febr. 27.)
A hívő magyar középkornak egyik jellegzetes
megszemélyesítője. A szilágysomlyói főnemes Báthory-családból származott.
Apja Báthory János. László fiatal éveit Közép-Szolnok és Kraszna vármegyében töltötte,
majd Itáliában és Franciaországban tanult. 1435-ben
Szilágysomlyó birtokosa.
Mivel 1438-ban
nem vonult hadba a török ellen, erdélyi birtokait a vajda elkobozta, de
Erzsébet királyné (Albert neje) visszaadatta. Ezután részt vett Hunyadi János
harcaiban, 1456-ban is.
Azután lelkiismeretére hallgatva, két társával belépett az akkor fénykorát élő pálos rendbe, ahol 1457-ben
említik először.
Szerzetesi
életének javarészét a rend anyaházában, a Buda melletti Szent
Lőrinc-kolostorban élte le. Itt buzgóságával és jámborságával csakhamar
mintaképe és mestere lett szerzetestársainak. Később azonban már nem érte be
a kolostor falai közt elérhető tökéletességgel; ezért a rend általános
főnökének, Vince atyának engedelmével a zárda fölött emelkedő, a Nagy-Hárshegy
egyik barlangjába vonult és ott egészen a régi remeték
módjára rendezkedett be: imádság, önsanyargatás és munka közt osztotta meg
idejét. Munkálkodásának legbecsesebb eredménye a teljes szentírásfordítása
volt. Gyöngyösi Gergely pálos történetíró a mohácsi vész előtt írta: "László testvér az egész Bibliát és sok szentnek az életét megírta magyarul."
Írásait Mátyás király olyan nagyra értékelte, hogy világhírű
könyvtárában jelölte ki számára a helyet. Őt tartják az első magyar biblia
fordítónak.
Sajnos
a kézirat a Corvina nagy részével elkallódott. Nem maradt reánk Báthory másik
munkája, a valószínű latin eredeti után fordított Szentek élete sem. A
budaszentlőrinci kolostorban fejezte be életét, Mátyás uralkodásának utolsó
szakaszában, 1484 körül. A halál
váratlanul, előzetes betegség nélkül tört rája. A pálos rend történetírója
szerint halála napján még misézett. Emlékét ma is őrzi a Nagy-hárshegyi
Báthory-barlang. Két festmény maradt fenn róla, az egyik az MTA
birtokában, a másik a czestochowai kolostorban. Toldy Ferenc szerint (ami a pálos hagyományból táplálkozik) Báthory
László írta a Jordánszky-kódexet.
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése