A tavaly terrorveszély, most meg kanyaró a csíksomlyói búcsún?!

Különös világot élünk. Van amit elnéznek, van amit nem. Van amikor a szúnyogból elefántot csinálnak és az elefántból szúnyogot.
Csíksomlyó szélén, a Somlyópatak partján laknak a cigányok, akik évtizedek óta olyan patakban mosakodnak, netán isznak is belőle, ahová a közintézmények szennyvize is belefolyik. A Brassó megyei rokonyoknál tett látogatással valamelyik roma a kanyarót is elhozta Csíkba. De már mindenkit beoltottak. A gócpontot elszigetelték.
Április hónap folyamán és május elején beoltották őket, és a betegeket a fertőző kórházba vitték.

Talán ettől megijedtek s kanyarósok lettek?

Most a csíksomlyói búcsú előtt tették fel a kérdést a kanyaróval kapcsolatosan. 
És most szinte csak arról kezdtek beszélni a médiában. Én es!
A sajtó és a média felkapta, ez aztán a döbbenetes hír, amit az állami szervek most kipattantottak. Most, mert a szenzáció kell, és akkor a zászlóval érkező emberek távol fognak maradni ...
Ne vegyen részt a búcsún, aki nincs beoltva... ilyen címmel jelent meg egy nyilatkozat...
Holott így is lehetett volna írni:
Mindenki a maga felelősségére részt vehet a búcsún - így is lehetett volna ... de minek. Eddig is mindenki a maga felelősségére vett részt a csíksomlyói búcsún.
A különös hír hallatán az egyik utazási iroda igazgatója hívott fel, hogy mi van Csíksomlyón, kitört a járvány, pedig 1100 zarándokkal készültek jönni.
- Megnyugtattam, hogy ez is olyan hír, veszély, mint a 2016-os év búcsúja előtti terrorveszély.
Hány halottja is lett annak a terrorveszélynek?  Egyetlen egy se!!!
Rémhír a csíksomlyói terrorveszély!!!!
- A Rémhírt pontosan 38034 kíváncsi olvasó nézte meg.
Na, ez már döfi - mondaná a székely, hogy egy bejegyzést ennyien megnéztek!
Csíksomlyón most kanyaró van, vajon ezt hányan nézik meg, olvassák el?
Áh, dehogy veszély.
A kanyarós cigányokat már beoltották és orvosi kezelésben vannak. Többségük meg is gyógyult.
Itt nem halt meg egy se, pedig Romániában az idén 26 halálos esetet rögzítettek. Igaz, de nem a Székelyföldön.
Sajnálom a cigányokat, mert a sajtó hír kapcsán, most a nyírfaágat sem tudják eladni, pedig azért még kaptak némi alamizsnát.
A hír a zarándokokat is megbolygatta, de legjobban ártott a szegények legszegényebbjeinek, a cigányoknak, akik némi bevételhez jutottak volna nem a lopásból, hanem a nyírfaágból.
A "hír" után az emberek nem fogják megvásárolni az egészséges cigányoktól, a romáktól a nyírfaágat.
Akkor jó volna, ha az állami szervek fertőtlenített, kanyarómentes nyírfaágat árulnának az útszélen és az ágakért kapott adományt adnák a Somlyópatak mellett lakó cigány tábornak kárpótlásul a kanyarós "hír" okozta anyagi romlásukért.
Jó volna megtanulni, hogy mindent a maga idejében kell mondani, írni és tenni.

Mit is írt a Prédikátor (3,1-8)?
^"Mindennek megvan az órája, és minden szándéknak a maga ideje az ég alatt: ²Van ideje a születésnek és a halálnak; ideje az ültetésnek és az ültetvény kiszedésének. ³Ideje az ölésnek és ideje a gyógyításnak; ideje a bontásnak és ideje az építésnek. ⁴Ideje a sírásnak és ideje a nevetésnek; ideje a jajgatásnak és ideje a táncnak. ⁵Ideje a kő eldobálásának, és ideje a kő összeszedésének; ideje az ölelkezésnek, és ideje az öleléstől való tartózkodásnak. ⁶Ideje a keresésnek, és ideje az elveszítésnek; ideje a megőrzésnek, és ideje az eldobásnak. ⁷Ideje az eltépésnek, és ideje a megvarrásnak; ideje a hallgatásnak, és ideje a szólásnak. ⁸Ideje a szeretetnek, és ideje a gyűlöletnek; ideje a háborúnak, és ideje a békének." 
A 17. versben ez áll: Azt mondtam hát magamban: Isten ítéletet tart mind az igaz, mind a gonosz fölött. Mert mindennek megvan a maga ideje, ami itt végbemegy.

Szent László-évi kérdés

Önmagát pazarló nemzet - Szent Istvántól a magyar középkor végéig, II. Lajos haláláig (1526. aug. 29.) nemzetünk megőrizte függetlenségét és fejlődését. A mohácsi vész után nemzetünk életét főleg a létezésért, és a jogainkért való küzdelem jellemzi. Az évszázados küzdelmek népünk javára dőltek el. Hőseinek és nagyjaink élete arra tanít, hogy haldokló népet az elszántak képesek feltámasztani! A nemzetnek erős életet a földön csak olyan utókor biztosíthat, amelyet a hősök kegyeletes élete lelkesít. Szent László-évi kérdés: vajon mit szerethettek más népek művelt fiai bennünk magyarokban?

Történelmünk tanúsítja a magyar népnek azt a jellemvonását, hogy akit vagy amit megszeret, azért nem sajnál semmit sem. Erről nemcsak előkelő királyaink, hanem nép földközelben élő rétegének is jellemvonása, amit Prohászka Lajos így fogalmazott meg: a magyar »gens sibi prodiga« vagyis »önmagát pazarló nemzet.« Másképpen mondva: »vígan megyünk tönkre!«

Gens sibi prodiga! A prodigus, a, um – latin szó jelentése: pazarló, fecsérlő, odaadó, áldozó. Ma a pazarló szó alatt inkább tékozlót, szétpalló-t értenek. Pedig a pazarló nem tékozló! A tékozló anyagi és erkölcsi értéket méltatlan célra fordít (vö. Lk 15,11.). A pazar szó jelentése pompás, remek, fényűzően díszes, gazdag. A szó jó értelmében vett pazarló csak azt teszi, amit Jézus mondott a gazdag ifjúnak: „Ha tökéletes akarsz lenni, add el, amid van, az árát oszd szét a szegények között, így kincsed lesz a mennyben. Aztán gyere és kövess engem!” (Mt 19,21)

A kereszténység a magyarság gáláns alaptermészetét a kegyelem síkjába emelte: „Senki sem szeret jobban, mint az, aki életét adja barátaiért.” (Jn 15,13) Erre az önmagát odaadó, önfeláldozó szeretetre vagyunk hivatottak. (vö. Róm 5,6).

Gens sibi prodiga! Önmagát pazarló, önfeláldozó nemzet vagyunk! Szent István bölcs állam- és egyházszervező maradandó életteret hozott létre. Szent László pedig megvédte honunkat a támadó népekkel és üzérekkel szemben.

Szentjeink és nagyjaink példát mutattak az odaadó hazaszeretetre. Isten és emberszeretetben remekelt Boldog Gizella, Szent Erzsébet, Margit, Jolán, Kinga, Konstancia. Hasonlóan élt IV. Béla, Hédervári Dezső, Laczfi Endre, Hunyadi János, Kemény Simon, Fráter György, Mikes csíki kapitány, gyergyóalfalvi István pap, Szapáry Péter, Zrínyi Ilona, II. Rákóczi Ferenc, a 20. században Uzdóczy-Zadravecz István, gróf Mailáth Gusztáv Károly, Boldog Salkaházi Sára, Boldog Apor Vilmos, Esterházy János, Boldog Bogdánfi Szilárd, Boldog Scheffler János, Márton Áron, Mindszenty József és hozzuk hasonlóan sok-sok férfi és nő. Az ő példájukat követi népünk. Elmondhatjuk, hogy lelki-szellemi, szociális és karitatív szinten olyat tettek/tesznek, ami ma is lelkesít.

Ezek után megértjük, hogy a magyar gens sibi prodiga, azaz gáláns nemzetség, aki a nagy eszmékért lelkesedik, s azért nem sajnál semmit se, sőt önmaga érdekét nem nézve, parádésan veti be minden erejét és vagyonát hite és eszméje szolgálatába.  

Népünk az elnyomás időszakában is tudta, hogy ha más erőkkel nem rendelkezünk, de Isten segítségével és két marokra fogott akaratunkkal, azzal igen. 

Tudjuk, hogy bízva Isten gondviselésében, közös összefogással és tenni akarással segíthetünk önmagukon. Hiszünk a gondviselésben. Tudjuk azt is, hogy Isten gondoskodik a madarakról, de élelmüket nem dobja a fészkükbe. Ha egyetértünk és segítünk önmagunkon, akkor Isten is megáld bennünket. Ezt kérjük nemzeti imánkban: „Isten, áldd meg a magyart!”

A fenti kérdésre a válasz egyértelmű: a magyarok önfeláldozó szeretete vonzotta az igazi értékekért lelkesedő népek fiait. Ezt az eszményt jelenítette meg népe körében Szent László király, ezért szenteljük a 2017-es évet az ő emlékének.

Kívánom, hogy élete késztessen minden magyart, jézusi szeretetre és közös cselekvésre,

a főszerkesztő

80 éve szentelték fel a pécsi pálos templomot

Május 17-én hálaadó ünnepi szentmisével emlékeztek meg arról, hogy napra pontosan nyolcvan évvel azelőtt, 1937. május 17-én – mely akkor pünkösd hétfőjére esett – szentelte fel gróf Zichy Gyula kalocsai érsek a pálos Szent Imre-templomot.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A pécsi pálos Szent Imre-templomot sokan a modern magyar építészet egyik legszebb alkotásának tartják. A Mecsek oldalában emelkedő terméskő épület Weichinger Károly tervei alapján készült, az oltár fölött látható dombormű Ohmann Béla műve.

A jubileumi hálaadó szentmisén részt vett a templomot tervező Weichinger Károly építésztanár fia, Weichinger András és felesége, valamint az építkezést kivitelező Márovits Andor építőmester unokaöccsének, Marsay Istvánnak felesége és leánya, továbbá a templom építéséhez sok segítséget nyújtó Hollósy Endre pálos konfráter unokája, Hollósy Endre feleségével és fiával együtt.

A pálos testvérek a nyolcanéves jubileum alkalmából külön megköszönték a templomba járó testvérek imáit, hűségét és szeretetét, melyet gyakorta megtapasztalhatnak mindennapi életükben, s amelyet ezután is szeretettel kérnek, megismételve és megerősítve a templomszentelést végző Zichy érsek kérését, hogy továbbra is szeressék a pálosokat, és imádkozzanak értük.

* * *

Nyolcvan évvel ezelőtt, a pálos templom felszentelése előtt a Dunántúl című újság többek között a következőket írta az ünnepi eseményről:
„Százötven éve annak, hogy II. József császár, akit csak »kalaposkirály«-nak hívott a magyar nép, feloszlatta a legmagyarabb szerzetesrendet, a pálos rendet. Pünkösdhétfőn pedig hároméves évfordulója a szülőhazájából kiüldözött rend visszatérésének Magyarországra.
Ennek a kettős évfordulónak találkozásán szentelik fel Pécsett, a Mecsek alján, a rend visszatérése és újrakezdése történelmének első templomát.
A Mecsek oldalán, ahol egymáshoz érnek az Isten és az emberek alkotásai; az erdő, a szőlőlankák és a város határának festői környezetében várja az új templom a legnagyobb ünnepét.
Annak a városnak jellegzetesen kékes-fehér köveiből emelkedett magasra a templom, amely a pálos rend egykori fényének és nemzetformáló erejének egyik otthona és osztályosa volt, ahonnan először hangzott el a hazahívó szó. Amely város hatósága, székeskáptalana és hívőserege elsőnek sietett a nehéz idők közepette súlyos anyagi áldozataival templomot emelni a visszatért atyáknak.
Belsejében olyan lesz a templom, mint a mának embere: cifraság nélkül való és Istent kereső. Vörös nyerstéglák borítják falait, amelyeknek sorait fehér cementes hézagolás köti össze. Egyszerű, de hangulatos belseje nem szórakoztatja el a belépőt, nem tereli el figyelmét, hanem majdnem odakényszeríti szívét és lelkét az oltárra, ahol vágyai és szomjúsága egyedül elégülhet ki.”
A templomszentelésről így tudósított a Dunántúl újság:
„Pünkösd másod ünnepén már a kora reggeli órákban valósággal népvándorlás indult meg a pálos templom felé. Ezrek siettek, hogy tanúi legyenek a lélekemelő eseménynek, amikor a Mecsek lankájára épült kedves, csinos kivitelű templomban az első szentmisét mutatják be az Úrnak. Felejthetetlenül megkapó ünnepség keretében történt a templom felszentelése és az első szentmise bemutatása.
A pálos gondolat lánglelkű apostola, Zichy Gyula gróf, kalocsai érsek nagy papi segédlettel végezte a templom felszentelésének szertartását. Evangélium után az érsek főpásztor könnyekig megható szentbeszédben emlékezett meg a nap jelentőségéről, (…) melynek végén arra kérte a híveket, hogy szeressék a pálosokat, akiket a Gondviselés vezetett vissza a magyar földekre.”

Forrás: Magyar Pálos Rend
Fotó: Varga László
Magyar Kurír

Hirdetés: 2017. május 28.

1. Ma van a kommunikáció világnapja, a perselyadomány a katolikus sajtó és a Mária Rádió támogatását szolgálja.

2. Májusi ájtatosságot ma 16,40-kor, hétköznap 18,40-kor végezünk. Júniusban a Jézus Szíve litániát.

3. Medjugorje-i imaeste hétfőn 17 órakor a Segítő Mária Gimnázium dísztermében.

4. A bérmálkozókkal konzultációt tartunk kedden-szerdán-csütörtökön 15-18 óráig.

5. Kedden Szent Antal kilenced. Az esti 7 órás szentmisén igehirdetés.

6. Szerdán jegyeskurzus 18 órakor az altemplomban.

7. Június 1-jén csütörtökön az esti szentmise előtt Szent László ereklye fogadása, a szentmisét Szent Lászlóról vesszük, utána tiszteletünket róhatjuk le az ereklye előtt.

8. Péntek reggeli szentmiséket Szent Lászlóról vesszük, 9 órakor pedig a Millenniumi templomtéren sor kerül a Szent László kiállítás ünnepélyes megnyitójára. Ünnepi beszédet mond dr. Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes. A megnyitó után a Szent László ereklyét Gyimesbükkbe viszik, ahonnan este visszahozzák.

9. Pénteken du. 3 órától a bérmálkozók gyónása a Millenniumi templomban.

10. A XIII. Hargitai Megyenapok keretén belül „Szent László nyomában” című fotókiállítás nyílik pénteken 18 órakor a Megyeháza Galériában.

11. Pünkösd szombatján 8,25 órakor fogadjuk a Nagyboldogasszony Zarándok vonattal érkezőket a vasút-állomáson, onnan a Millenniumi templomhoz érkezünk, és plébániánk keresztalja is hozzuk társul. A Salvator-hegyen 12,30-kor kezdődik a szentmise.

12. Pünkösdvasárnap bérmálás. Szentmisét végzünk 7, 8, 11, 17 és 19 órakor. A bérmálást 11 órakor kezdődő szentmisén tartjuk.

13. Pünkösdhétfőn vasárnapi miserend lesz: 7; 8; 9,30; 11; 12,15; 17 és 19 órakor.

14. Pünkösdi Mária-kiállítás "Mennyek királynéja" címmel a csíksomlyói volt Árvaházban.

15. Krisztus világa folyóirat májusi száma kapható. Könyvajánló: A pálosrend története Erdélyben bővített kiadású, színes, 340 oldal terjedelmű, kemény kötésű könyv megvásárolható. Ára 35 lej.

A first lady sokakat meglepett

Ferenc pápa május 24-én fogadta Donald Trump amerikai elnököt, feleségét, Melania Trumpot és családjukat. A szlovén származású first lady sokakat meglepett hitre utaló gesztusaival.

A vatikáni látogatás kapcsán felmerülő kérdésekre válaszolva Melania Trump sajtósa, Stephanie Grisham közölte: a first lady valóban gyakorló katolikus. Ez azt is jelenti, hogy nyáron várható Fehér Házba költözésével ő lesz az elnöki rezidencia első katolikus lakója John F. Kennedy óta.

A szerdai vatikáni látogatás kapcsán sokakban felmerült a kérdés, valójában milyen vallású a first lady.  
Melania Trump virágokat helyezett el a római Bambino Gesù gyermekkórház bejáratánál álló Mária-szobor lábainál, és kis időt imába merülve töltött a kórház kápolnájában.

 Ferenc pápának pedig egy rózsafüzért nyújtott, kérve, áldja meg.

 
Nincsenek ugyanakkor információk arról, mikor lett katolikus a szlovén származású egykori modell, aki 1996 óta él az Egyesült Államokban, és 2005 óta a presbiteriánus Donald Trump felesége.
Annyit mindenesetre lehet tudni, hogy gyermekkorában, Szlovéniában párttag szülei nem keresztelték meg.
Februárban egy eseményt Melania azzal nyitott meg, hogy elkezdte imádkozni a Miatyánkot – a világsajtót és sokakat meglepve.


 









A first lady a gyermekkórházban többek között egy szívátültetésre váró görög kisfiúval barátkozott össze; pár órával később az intézmény közzétette a hírt, hogy találtak donort a gyermeknek.
Melania Trump Twitteren osztotta meg, mennyire boldoggá tette ez az örömhír, és a #Blessings (áldás) és #Faith (hit) hashtageket használta.
Melania a Bambino Gesùban tett látogatásáról úgy nyilatkozott, soha nem felejti el, és mindennap imádkozni fog mindegyik gyermekért.

Forrás: Catholic Herald
Fotó: ANSA; News.va
Magyar Kurír

Csíksomlyóra hivatalosan is meghívták a pápát

Jakubinyi György gyulafehérvári érsek elküldte a hivatalos meghívót Ferenc pápának a csíksomlyói búcsúra.

Potyó Ferenc pápai prelátus, a Gyulafehérvári Egyházmegye általános helynöke elmondta: mivel a nunciatúrán keresztül történő protokolláris jellegű ügyintézésről van szó, a meghívóra nem várnak választ, ahogy a püspöki kar meghívójára sem kaptak. Reményeik szerint jövő év elején kiderül, hogy a szentatya eleget tesz-e a felkérésnek.
Az egyházmegye általános helynöke emlékeztetett a főegyházmegye egy hónappal ezelőtti állásfoglalására, amelyben az egyházi javak restitúciójának és az egyházi oktatásnak az akadályoztatására utalva leszögezték: akkor válik lehetővé a pápa látogatása, ha Bukarest biztosítja, hogy a hívek gyakorolhassák alkotmányos kisebbségi és felekezeti jogaikat.
A pápai nunciust tájékoztatták állásfoglalásukról, az ő véleménye szerint ha így néznék, a pápa soha egyetlen helyre sem utazhatna, mindig lehetne kifogást találni.
Forrás és fotó: Maszol.ro
Magyar Kurír

A dicsőség keresése

A magyar és más ókori nyelvektől eltérően, a héberben a dicsőség nem annyira a hírnevet jelöli, mint inkább a súly alapján felbecsülhető valóságos értéket. A Szentírásban a dicsőséget jelölő szó, »kabôd«, a súly fogalmát foglalja magában. Egy létezőnek a létben megmutatkozó súlya annak fontosságát határozza meg: az általa sugallt tiszteletet, dicsőséget. A létezésben egyedül Isten örök, ezért egyedül őt illeti meg a dicsőség. Ezt a Jelenések könyvében a huszonnégy vén imádása fejezi ki: „Méltó vagy, Urunk és Istenünk, hogy tiéd legyen a dicsőség, a tisztelet és a hatalom, mert te teremtetted a mindenséget, akaratod hívott létre és teremtett mindent.” (Jel 4,11) 

A Bibliában »Jahve dicsősége« kifejezés magát Istent jelöli, amennyiben kinyilatkoztatja magát megnyilatkozásának két fajtája: tettei és megjelenései által. 

Isten tettei tüneményes közbelépései révén, ítéletei, jelei révén nyilatkoztatja ki dicsőségét. Ilyen a teremtés csodája, a Vörös-tenger csodája, a manna és fürjek csodája, a természeti jelenségek közül a vihar fejezi ki leginkább dicsőségét. 

Az isteni dicsőség megnyilatkozásainak második formájában a dicsőség látható valóság: az isteni Lét vakító visszfénye (égő csipkebokorban, felhőben, szentélyben a szövetség ládája fölött).

Az embert, a teremtés királyát, dicsőséggel koronázta Isten. (Zsolt 8,6) A maga képére és hasonlóságára teremtette, szellemi lélekkel: értelemmel és szabad akarattal ajándékozta meg. És rábízta a teremtett világot, melynek megszámlálhatatlan változatossága és különbözősége mind azt jelzi, hogy mind-mind csak egymástól való függőségben létezhet, kiegészítik egymást, egyik szolgálja a másikat. Ezért a bölcs, erkölcsös és vallásos ember egyedül Istent akarja dicsőségének.

Szent Pál a filippieket Isten megdicsőítésére hívja: „Tegyétek teljessé örömömet azzal, hogy egyetértetek, ugyanúgy szerettek és egy lélekként ugyanarra törekedtek. Semmit se tegyetek vetélkedésből vagy hiú dicsőségvágyból! Inkább mindenki alázatosan a másikat tartsa magánál kiválóbbnak.” (Fil 2,2k) 

Hogy mi a hiú dicsőségvágy? Ez nem más, mint az, hogy elkívánom Isten dicsőségét, önállósítani akarom magamat Istentől. Ez volt a bukott angyalok vétke és Ádám vétke is. 

Amikor a dicsőséget magunknak akarjuk tudni, akkor e bűnbe esünk. Miért keressük a hiú dicsőséget, mint a bábeli torony építői? Miért hajszoljuk a mulandót, a veszendőt? „Mert mindnyájan vétkeztek, és nélkülözik az Isten dicsőségét.” (Róm 3,23)Mert gyenge a hitünk Krisztusban! Pedig az Úr dicsősége kisugárzik minden nemzetre és „egybegyűjtök minden nemzetet és nyelvet, és eljönnek és meglátják dicsőségemet.” (Iz 60,3, 66,18k) 

Isten dicsősége teljesen jelen van Jézusban, ő az Atya dicsőségének kisugárzása és lényegének képmása, akit az Atya megdicsőített. (Jn 17,1-11a) Ha mi is hiszünk Jézusban úgy, mint a tanítványok hittek, akkor megdicsőítjük őt imádságunkkal (ApCsel 1,12-14) és szenvedéseinkkel. (1Pt 4,13-16) És ő is megdicsőít minket. Népünk is ezt hirdeti kapuján: „Isten segedelméből állíttatta...”

„És én megdicsőültem bennük.” Jn 17,10.

Szlkelyvarság - "Isten segedelmével állítatta Székelyvarság jóravaló népe az Úr 2011. esztendejének június havában"