Csodálkozz egy-egy műalkotáson

Budapestre tervezett Szent Mihály templom

Dr. Papp Miklós görögkatolikus lelkész, morálteológus arra hív, hogy rácsodálkozz egy-egy műalkotásra és keresd azok etikai üzenetét. A 2005-ben tervezett, de máig meg nem épített, Szent Mihály templom nevet viselő makettet Makovecz Imre élete fő művének tekintette.

Elgondolkodtat a rövid előadás, ami életünk alakításában segítséget nyújt. 

A videót tekintsd meg most:
Úton-útfélen – A makett

**

Most a csíkszeredai templomról olvasd az alábbi sorokat:

A csíkszeredai Millenniumi-templom megálmodója Darvas-Kozma József plébános. 2001 januárjában kérte fel Makovecz Imre világhírű műépítészt a templom megtervezésére. Makovecz Imre a tervezést díjmentve elvállalta. A műépítész tanítványára Bogos Ernő csíkszeredai építészre bízta a részletes terv kidolgozását, hogy a honosítással járó kiadásokra külön még nem kelljen költeni. A terv Millenniumi-templom néven vált közismertté.

Alapkőletételre 2001. aug. 4-én a Magyar Millennium bezárása előtt került sor. Az építés szeptember végén kezdődött. Kétévi kemény munkával készült el az „építészeti magyar-magzat”. Erdélyben ez az ötödik templom, amelyet Makovecz Imre tervezett és ez az első, amelynek szentelésére elsőként sor került. 

A kéttornyú centrális templom a magyarság múltját és jövőjét ötvözi. A toronnyal szerves egységet képező kapubejáratok fölött 5-5 kereszt hirdeti a keresztény magyarság tíz évszázadát, amelyek közül egyetlenegy sem volt kereszt nélküli.

Makóvecz főműve a makói Gyógyfürdő átöleli a csíkszeredai Millenniumi templomot (kollázs)

A kapu motívum a szentírásból és a helyi hagyományból érthető: „Tárjatok kaput, hadd vonuljon be az igaz nép, amely őrzi a hűséget. Szíve állhatatos, és megőrzi a békét, hiszen tebenned remél” (Iz 26,2).

Az Úr üzenete találó a csíki székelyekre, akik nagy kincset őriznek: Szent István hitét, és Nagyboldogasszony szeretetét. Hűséges a csíki székely, ragaszkodik mindahhoz, amit Szent István tűzött a magyar nép egére. Itt nem volt reformáció, sem asszimiláció!

Az üvegkupola, 5x5 m sátortető közepén van. A napfény azon át világítja meg a templombelsőt. Ez jelzi azt is, hogy az Ige testté lett és Ő az igazi világosság, amely minden embert megvilágít, aki által a kegyelem és az igazság lett osztályrészünk (vö. Jn 1,1-18). A magasból jött fény a kerek oltárra esik. Az oltár a templom tengelyében áll, Krisztust jelképezi. Mi hívek, ha valahányszor körülvesszük az Úr asztalát, Krisztus áldozatában veszünk részt és "halálodat hirdetjük Urunk, és hittel valljuk feltámadásodat, amíg el nem jössz."

Az oltár körül helyezkedünk el, mert Jézusban egy nagycsalád vagyunk. Családegyházat alkotunk. Ha az oltár körül látjuk egymás arcát, akkor kint az életben is megismerjük egymást. Ez erősíti összetartozásunkat, nemzettudatunkat.

A szárnyas, méhkaptárra emlékeztető tabernákulum őskeresztényforma. Krisztus áldozatos Szeretet szentségi jelenlétére utal. A méhecske nem magának gyűjt, hanem a gazdáját szolgálja. Krisztus is az Atyához akar elvezetni mindenkit a Szentlélek által.

Az oltárszekrény mögött bimbós oszlopon a Feltámadási szobor látható (2,40 m). Lujzi-Kalagor moldvai csángó-magyar faluból hozott vadcseresznyefából faragta Nagy Ödön szobrász.

Az angyalok. A kupola négy sarkán vörösrézből Szent Mihály (hirdeti, hogy Isten a minden), Gábor (hirdeti, hogy Isten üdvözíteni akar), Rafael (hirdeti, hogy Isten az orvosság) és Uriel (hirdeti, hogy Isten a világosság) főangyalok szobra van (5,4 m magasak): „Dicsérjétek az Urat a mennyből, dicsérjétek a magasságban! Dicsérjétek, ti, angyalai mind, dicsérjétek, összes mennyei karok! Dicsérje őt a nap és a hold is, dicsérje őt minden fényes csillag! (148. zsoltár). Az angyalokat Nagy Ödön szobrász készítette. Először a szárnyakat áttörve, vagyis lyukakkal akarta elkészíteni, hogy amikor a szél fúj, akkor a szél ne ütközzön meg benne és ne döntse le a szobrokat. A plébános nem tartotta jónak ezt a megoldást, és azzal indokolta, hogyha a szél olyan szögben talál fújni, különösen éjszaka, hogy az angyal szárnyak sípolni kezdenek, akkor a környező tömbházak lakói megijednek, azt gondolva, hogy megszólaltak a végítélet harsonái és nem tudnak aludni. Így az angyalok szárnyára vörösréz tollazat került, hogy a szél erejét megtörje.

A templomtető megjeleníti Urunk ígéretét: „Bizony, bizony mondom nektek: Látni fogjátok, hogy megnyílik az ég és az Isten angyalai föl- s leszállnak az Emberfia fölött” (Jn 1,51). Az angyalok keze védőn tárul ki a templom fölé, jelezve, hogy Isten minden kegyelmet megadott nekünk. A négy angyal a négy sarkalatos erény jelképe is, ugyanakkor a Jelenések könyvében a föld sarkán állnak, akik várnak arra, hogy megjelöljék homlokukon Isten szolgáit (Jel 7,1-3). A kegyelmi idő itt van, Isten elvégezte a mag részét és most tőlünk függ, hogy közreműködünk-e a kegyelemmel.

A templom fontos része a galéria és az alagsor. Az alagsor közepén a Fatimában készült Magyarok Nagyasszonya szobor áll.

Imádkozzunk népünkért:

Mindenható örök Atya, a Te kezedben van az emberek sorsa és Te szabod meg a népek jogait: tekints kegyesen reánk, akiknek jövőjét és boldogságát első szent királyunk a te Szent Fiad édesanyjának,  a mi Nagyasszonyunknak kezébe tette le.

Tekints reánk, válságos időket élő népedre  és áraszd ránk Szentlelkedet, hogy segítségével mindnyájan meglássuk az igazság útját, építsük nemzetünk egységét és szolgáljuk javát.

Adj, Urunk, vezetőinknek kellő bölcsességet és elszánt, erős akaratot, hogy a te szíved szándéka szerint előmozdítsák a szociális igazságosságot és az emberhez méltó életet.

Világosíts meg és támogass minket, hogy szentjeink és nagyjaink példája nyomán felelősséget érezzünk szülőföldünkért és a szükséget szenvedőkért. Kérünk, áldd meg mindennapi fáradozásunkat, hogy az a Te dicsőségedre és ami boldogulásunkra váljék.

Magyarok Nagyasszonya Csíksomlyói Boldogasszony, Szent Mihály arkangyal, Szent István király, Szent László király -  könyörögjetek érettünk a mi Urunk, Jézus Krisztusnál. Ámen.