Oldalak

2018. 04. 29.

Gyümölcsöző élet


Krisztussal azonosuló ember - Szentháromságos élet a keresztény élet. A mai olvasmányok erről szólnak: megtérés, beilleszkedés Krisztus misztériumába és a kölcsönös szeretet megélése. Jézus kijelentette: „más juhaim is vannak, amelyek nem ebből az akolból valók. Ezeket is vezetnem kell.” Ezek előbb-utóbb megtérnek. 
Az olvasmány elmondja, hogy a megtérést Isten megelőző kegyelme segíti el, de a megtérés egy hosszadalmas folyamat, egész életre kiható személyes döntések sora. (ApCsel 9,26-31) 
A keresztény üldöző Saul Kr. u. 37-ben a kegyelemtől megérintve, az úton látta az Urat. Krisztust befogadva, róla tett tanúságot Damaszkuszban. Három évi pusztai elmélkedés után nem akar külön úton járni, hanem Jeruzsálemben az apostolok közösségébe illeszkedik be, nyíltan beszél az Úr nevében, majd Cezáreában és Tarzusban a Szentlélek segítségével tesz tanúságot az Úrról.
Az igazi megtérés a szellem és értelem megtisztításával kezdődik. Ez abban áll, hogy mélységes hittel elfogadjuk Jézust, az egyetlen közvetítőt a mennyei Atya és az emberek között. Így kezd kibontakozni Jézus tanítása.
Megtérésünk a keresztséggel szentségi módon megpecsételődik, Krisztusba oltódunk. (Jn 15,1-8) „Maradjatok bennem és akkor én is bennetek maradok – mondja az Úr.” Hogyan lehetséges ez? Úgy ahogy a szőlővessző kapcsolódik a szőlőtőhöz. A hit, a megtérés Krisztusba kapcsol minket, hogy az ő életét éljük. Jézus egy spirituális kapcsolattal fejezi ki: én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővessző és Atyám a szőlőműves. 

A szőlővessző addig terem értékes gyümölcsöt, amíg a szőlőtőből táplálkozik és a szőlőműves tisztogatja. 
Amint leválik a tőről elszárad, ezért Jézus nélkül semmit sem tehetünk. 
A tanítás által már megtisztított, mert hittel elfogadtuk őt és a szeretet tettei által éljük az ő életét. 
A hasonlat találó, mert megtörténik, hogy az élettől duzzadó szőlővessző nem hoz termést, mert valamilyen betegség megtámadta vagy a  fagy tönkretette. 
Gyümölcstelenek maradnak a megkereszteltek, akik nem részesülnek keresztény nevelésben, hitoktatásban, akik elhanyagolják az imádságot, a szentmisét, a szeretet gyakorlását. Jézus joggal elvárja, hogy hozzátartozásunkat életünkkel igazoljuk: higgyünk és szeressünk. Ezt tesszük a szentmisében, amikor életünket és munkánkat Jézus áldozatával egyként ajánljuk fel az Atyának. 
A szentáldozás által létrejön – szentségi módon – a teljes szeretetkapcsolat Krisztussal és a Szentháromsággal. Ő pedig az emberszeretet tetteit kéri tőlünk, vagyis legyünk egyház. Akkor bármit kérünk tőle, megkapjuk, mert megtartjuk parancsait, közreműködünk Vele. (1Jn 3,18-24)  
Szent Ágoston mondja: „Isten megteremtett téged a te beleegyezésed nélkül, de nem fog üdvözíteni a te közreműködésed nélkül.”

“Azáltal dicsőül meg Atyám, hogy bő termést hoztok…” Jn 15,8.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése