Oldalak

2018. 08. 26.

Kisboldogasszony


A boldogságos Szűz Mária születését ünnepeljük. A születésnap nevezetes dátum minden család életében. Szeretteinket köszöntjük, hosszú és örömteli életet kívánunk nekik.

Hasonló örömben van részünk nekünk papoknak is, amikor fiatal szülők sugárzó arccal jelentik be, hogy gyermeküket keresztvíz alá akarják tartani. Ilyenkor látni a boldog szülők izzó szeretetét. Minden születésnap jó alkalom, hogy ezt a szeretet felszítsák és átéljék.

Egy születésnapi megemlékezés alkalmával barátaim az ünnepi torta mellett mondták el három éves kisfiúknak, hogy szép, boldog volt életük akkor is mielőtt ő megszületett volna, de amikor megszületett, azóta több az örömük. A mosolya, a nézése, kitáruló keze, hozzuk simuló feje, első szavai és lépései mind-mind örömet fakasztott. A szülők vallomása és köszöntése után a kisfiú is örömmel fújta el a három szál gyertyát.

Utána arra gondoltam, hogy szüleink is hasonlóan örülhettek nekünk. Elfogadtak bennünket Istentől olyannak amilyenek voltunk. Isten pedig csak egyet kért tőlük, hogy szeressenek minket.

Mi sem válogathattunk abban, hogy mikor, hol, milyen társadalomban, népben és néprétegben akarunk beleszületni. Életünk és mindenünk Isten nagy ajándéka, ami kötöttségekkel, felelősséggel és lehetőséggel jár.


Szent Ágoston mondta: Aki megteremtett megkérdezésed nélkül, nem fog üdvözíteni közreműködésed nélkül. Ezen elgondolkozhatunk és ráeszmélhetünk arra, hogy emberi méltóságunkat és hivatásunkat nem a külső keretek, kötöttségek adják, hanem Isten. Amikor örök szeretetében elhatározta Isten, hogy embert teremt, akkor megdicsőülésünket is akarta. Igaz, hogy szabad akaratot adott nekünk az érdemszerzésre – amivel könnyelműen meg is hiúsíthatjuk Isten ránk vonatkozó örök tervét –, ha pedig közreműködünk vele, akkor egy csodálatos élet kibontakozásának leszünk a részesei.

A mai ünnepen a kegyelem és szabad akarat együttes csodáját szemléljük Szűz Mária életében, aki által mi a földi haza gyermekei az égi haza családtagjai lettünk. Köszöntjük égi édesanyánkat születése napján, aki üdvösségünk szerzésének részese, aki Krisztus után elsőként jutott el testestül-lelkestül abba a dicsőségbe, ahová öröktől fogva minket is meghívott mennyei Atyánk.

Az istengyermekségünket kegyelemből kaptuk a keresztség szentségében. Vállalásunk kötelez minket, hogy kövessük Krisztust, tanítását váltsuk életté, akkor az ő dicsőségét is magunkra ölthetjük a föltámadáskor.

A megváltás fényében ünnepeljük a Szűzanya születését. Mert Isten hívására Mária életével válaszolt. Ha Isten hívására mi is úgy válaszolunk mint a Szűzanya, akkor nyugodtan járhatunk „a halál sötét völgyében” - mert utunk az égi magasságok felé visz, s az istengyermekség minden örömét és gazdagságát kiteljesíti Krisztus az Atyánál, a bennünk lakó Szentlelke által.

Hálaadó lélekkel vegyünk részt az Eucharisztikus lakomán, melyet Szűz Mária fia készített számunkra, hogy ilyen módon is bevonjon végtelen szeretetébe.


           

Minden jó adomány felülről van


„Három dolog szükséges az ember számára az üdvösséghez: a hinni-valók ismerete, a kívánnivalók ismerete és a tennivalók ismerete. Az elsőt a hitvallás tanítja, amely a hitágazatokról való ismeretet adja elő, a másodikat az Úr imádsága, a harmadikat pedig a törvény tartalmazza” – írta Aquinói Szent Tamás. Most a tennivalók ismeretére, a törvényre figyelünk. 
A teológia négyféle törvényt különböztet meg: 
az első a természettörvény, amelyet Isten a teremtésben közvetített (az értelemnek Istentől belénk oltott fénye, amellyel felismerjük, hogy mit kell tennünk és mit kell kerülnünk); 
a második az érzéki vágy törvénye (miután az ördögi ámítás révén eltántorította az embert);  
a harmadik a Szentírás törvénye (szükséges volt, hogy az ember visszavezettessék az erény tetteihez és elvonassék a bűnöktől); 
a negyedik a szeretet és a kegyelem, azaz Krisztus törvénye. 
A Sínai-hegyen Istentől adott parancsok a valláserkölcsi élet örök érvényű alaptörvényei. Motiválója pedig Istennek az emberek iránt érzett jót akaró és gondviselő szeretete. (MTörv 4,1-2. 6-8) A kijelentett isteni parancsolatok az embernek Isten és embertársai iránti kötelességeit összegzik, amikhez sem hozzátenni, sem belőlük elvenni nem szabad. Ezért érvényessége minden időben megmarad, ahogy Jézus mondta. (vö: Mt 5,17)  
Mózes a törvény céljáról is beszél: aki létbe hívott, a törvénnyel is ő ajándékozott meg, hogy az igazság útját mutassa. Segít a neki tetsző úton járni, eljutni az Ígéret földjére, szabadnak lenni Isten újabb ajándékaira. Amikor szívünket igazítjuk Isten törvényéhez s nem fordítva – ez részesít a törvényhozó Isten bölcsességében és megnemesít. 
A törvény igazi szellemét Jézus tárta fel. (Mk 7,1-8. 14-15. 21-23) A képmutató jeruzsálemi farizeusokkal szemben Izajást idézi, és rámutat arra a kulcsfontosságú igazságra, hogy az embert tisztátalanná, Istentől elszakítottá csak a bűn teszi. Ez nem más, mint az ember értelmi és szabad akarati elfordulása Istentől. Az embernek nem a külső, hanem a belső világát, kell megtisztítania. A szív megtisztítása az Isten Fiában való hittel kezdődik. Ő megszabadít a bűntől és szenvedélyektől, ha szívünkben életnormaként és vezetőként befogadjuk. 
Így leszünk „teremtményeinek mintegy az első termése”, Istennek szentelt része, akiket üdvösségre vezet. (Jak 1,17-18. 21b.-22. 27) Krisztus jóvoltából a többi teremtmény is megdicsőül általunk, ha úgy igazodunk Istenhez, ahogyan a bolygók naprendszerük központi napjához. 

Nekünk, keresztényeknek nemcsak Isten törvénye az irányadó, hanem Krisztus szeretete, a kegyelem is. Hasonlattal kifejezve: a gépkocsi műszerfalán a sebességmérő kijelzi a sebességet, de nem viszi a járművet. Krisztus szeretete irányt és erőt ad, hogy életünk célba érjen. Krisztus az etalon, a törvény teljessége és segítője.
           
„A tanítást váltsátok tettekre, ne csak hallgassátok.” Jak 1,22.

2018. 08. 25.

Tudomásukra: 2018. augusztus 26.




1. A Szent Kereszt templomban augusztus 25-én, szombat délutántól belső felújítási munkálatokba kezdtünk. Restaurálás végett a műemlék oltárt lebontottuk. Mindezekért a Szent Kereszt templomot szeptember 14-ig zárva tartjuk. 
A reggeli miséket szeptember 14-ig a Millenniumi-templomban végezzük. Kérjük megértésüket és azt, hogy tájékoztassák erről kedves ismerőseiket.

2. Ma a Szent Ágoston templomban ½ 1 órakor tartják a búcsús misét.

3. Pénteken keresztelői felkészítő du. 6 órakor a plébánia hittantermében.

4. Szombaton ministránsképző 10 órakor.

5. Mához egy hét elsővasárnap, a szentségimádást a ¼1-es misétől ¾5 óráig tartjuk.

6. Figyelmükbe ajánljuk a katolikus sajtót.

7. A gyulafehérvári érsekség gépi megművelésű szőlősébe családot alkalmaz. Lakás és fizetés biztosítva. A gyermekes család gyermekeinek biztosítva van az óvodától a középiskoláig a magyar nyelvű oktatás. 
Jelentkezni a Szent Kereszt plébánián lehet naponta 8-19 óra között a 0266-311.726 telefonszámon, vagy közvetlenül a 0740-223.828 telefonszámon.




Uram, tanításod lélek és élet


Anonymus szerint, Ópusztaszeren 34 napot eltöltve Árpád vezér és nemesei gyűlést tartottak, ahol megállapították az ország törvényeit: „szerét ejtették” az ország dolgainak. A gyűlés emlékére pedig a helyet Szer-nek nevezték el. 

Hasonló országgyűlésről szól Józsue könyve, amikor Józsue összehívatta Szichembe, az Ígéret földje közepére Izrael véneit, vezéreit, bíráit, tisztségviselőit. (Józs 24,1-2a 15-17 18b) Beszédében kiemeli, hogy az Úr hatalma nem korlátozódik egy bizonyos ország területének határai közé. Mezopotámiából ki tudta hívni az ősatyákat, Egyiptomból meg tudta szabadítani a népet és minden akadály (tenger, harckocsik, Jordán folyó, kőfalak) ellenére bevitte őket az Ígéret földjére. Az Úr hatalmának tevőleges beavatkozása nélkül meg kellett volna semmisülniük. Most Izrael népének – amely jól látja és hallja a pogányok szertartásait – ez nagy kísértés. Józsue beszéde végeztével bejelenti döntését: „Mi, én és a házam népe az Úrnak szolgálunk.” Történelmük nagy jeleire hivatkozva hozzájuk csatlakozik az egész nép: „Mi is az Úrnak akarunk hát szolgálni, ő a mi Istenünk.” Ezzel a fogadalommal megújítják az Úrral kötött szövetségüket.


Jézus a zsinagógát elhagyva tanítványai szűkebb körével is megbeszéli az Eucharisztiáról mondottakat, mert nemcsak a zsidók keményedtek meg, hanem a tanítványok körében is kemény beszédnek tartották a hallottakat. (Jn 6,60-69) Jézus a hegyi beszédben élet programját azzal zárta, hogy az emberek ki lesznek téve a  megpróbáltatásoknak. Azt is tudta, hogy az embereknek érthetetlen és megmagyarázhatatlan titkokat hozott, amelyeken az emberi értelem okoskodása fennakadhat. De számított arra, hogy követői megőrzik az iránta való szeretetüket, és ez a szeretet átsegíti őket minden értelmi megpróbáltatáson. Csak hitet kér! 
Az Eucharisztiáról szóló tanítása egyértelmű és az eltávozók miatt sem módosít azon. Most az „élet kenyere” a botránkozás oka, majd a kereszthalállal történő megváltás okoz botránkozást. 
És megismétli küldetése igazságát: „Mondtam nektek, hogy senki sem jöhet hozzám, hacsak az Atya meg nem adja neki” –, hisz ő mindenben alávetette magát az Atya akaratának. Ez ad erőt neki látszólagos kudarca elviseléséhez, és ő senkit sem tart erőszakkal maga mellett. Ezt igazolja a tizenkettőhöz intézett kérdése: „Ti is elakartok menni?” Péter szeretettel válaszol: „Uram, kihez menjünk? Az örök élet igéi nálad vannak. Mi hittünk, és tudjuk, hogy te vagy az Isten Szentje.” 

Ma is az Eucharisztiában való hit teszi láthatóvá Jézus igazi tanítványait. Krisztussal járás életszövetség Istennel. (Ef 5,21-32) Ezt az Isten - ember személyes szeretetet valamiképpen megjeleníteni csak az Eucharisztiából élő házastársi szeretet képes.

„Örök életet adó igéid vannak.” Jn 6,68