Hamvazószerda

Nagyböjti szent eszközök - Hamvazószerdával kezdődik a nagyböjti szent idő. Az Úr Jézus megkeresztelkedése után a pusztába ment, ahol negyven napon keresztül böjtölt, és imádkozott. Szentesítette az engesztelés eme formáját, a böjtöt.

Hamvazószerda, a templomi szertartás egyik mozzanatáról kapta nevét. Az előző év Virágvasárnapján megszentelt barkaágakat húshagyat idején elégetjük, és ezek megáldott hamujával hintjük meg fejünket. Egyházunk így fordul hozzánk: Emlékezzél meg ember, hogy porból vagy és porrá leszel! vagy Tartsatok bűnbánatot és higgyetek az evangéliumban.

Nagyböjti böjti fegyelem

 ---

Kérünk, irgalmas Istenünk, engedd, hogy a mai nap szent böjtjével megkezdjük a küzdő Egyházban az éber őrködést, és amikor csatákat vívunk a gonosz lelkekkel, az önmegtagadás legyen segítségünkre – e könyörgéssel kezdtük nagyböjti szent időnket. Az olvasmányban Joel próféta Kr. e. az V. században nemcsak a bünbánat, a böjt és az ima prófétája, hanem a Szentlélek kiáradásáról is szól a messiási korban. „Ezt mondja az Úr: Késedelem nélkül térjetek vissza hozzám teljes szívetekből, böjtölve, sírva és gyászolva. A szíveteket szaggassátok meg, ne a ruhátokat. Térjetek vissza az Úrhoz, a ti Istenetekhez, mert jóságos és irgalmas, nagy a türelme és csupa könyörület.” (Joel 2,12-18) Ehhez a buzdításhoz társul Szent Pál apostol is: „Krisztus követségében járunk, ... mint az ő munkatársai figyelmeztetünk titeket, hogy Isten kegyelmét ne vegyétek hiába”. (2Kor 5,20-6,2)

Isten kegyelmét vegyük komolyan. Ezért hadd idézek egy tanulságos történetet. (Elutasított kegyelem) Egy fiatalember, aki életében először volt részeg, a kocsmában verekedés közben embert ölt. Letartóztatták és halálra ítélték. Az egész falu nagyon sajnálta ezt a fiút, hisz addig nagyon rendes életet élt. Egy kérvényt írtak az uralkodóhoz és az egész falu aláírta. Leírták, hogy ez a fiú mindig nagyon rendes volt, soha nem tett semmi rosszat, most történt vele először ilyen. Kérték a királyt, ha lehet, adjon neki kegyelmet.

A király amikor kezébe vette ezt a kérvényt, nagyon meghatódott. Milyen lehet az az ember, aki mellett az egész falu bizonyságot tesz, és annyi ember kér kegyelmet. Azt mondta, kegyelmet adok neki, de én magam fogom elvinni, hadd lássam azt az embert.

Abban az országban a bíró fekete talárban járt és ebben az öltözékben ment be az uralkodó az elítélt cellájába. A fiú felemelte a fejét és ránézett arra aki bejött, azt gondolta, itt a pap. Persze holnap meghalok, küldik a papot.

Az uralkodó azt mondta: - Fiatalember, jó hírt hoztam magának.

- Köszönöm, nem kell a maguk jó híre, holnap úgyis meghalok - nem érdekel a jó hír.

- De fiatalember az életéről van szó, a kegyelmet hoztam.

- Nem kell a kegyelmük, tartsák meg maguknak. A király tanácstalanul állt ott, és kérte: legalább hallgasson meg engem.

- Senkit nem hallgatok meg, ha azonnal el nem hagyja a cellám hívom az őrt és kidobatom.

A király megrántotta a vállát és elment. Azonnal utána kíváncsian jött a börtönőr: - Na, itt volt a király, mit hozott, kegyelmet?

- Jaj, nem tudtam, hát a király volt itt? Azonnal adjanak papírt ceruzát, írni akarok a királynak. És írta: Felség, bocsánat, nem tudtam - kell a kegyelem!

Gyorsfutár vitte a levelet. A király egyetlen mozdulattal széttépte. - Ez az ügy nem érdekel tovább. A következő hajnalon kivégezték a fiút. Ahogy ott állt a bitófa alatt kérte, hagyjanak szólni, az utolsó szó jogán mondani akarok valamit. Aztán belekiáltott a tömegbe: - Emberek, nem azért halok meg, mert öltem, én nem a bűneimért halok meg, azért halok meg, mert visszautasítottam a kegyelmet.

Itt van a kegyelmi idő és Jézus a megtérést segítő alamizsnáról, az imáról és a böjtről szól. (Mt 6,1-18) Mindhárom esetben először óv a képmutatástól, majd elmondja, mi hogyan tegyük, s végezetül a visszatérő motívum: „Atyád, aki a rejtekben is lát, megfizet neked”. Isten minden neki tetsző áldozatot megjutalmaz. Nagylelkűségben őt nem lehet felülmúlni. Mindnyájunk megtérése egy állandó folyamat. A most kezdődött nagyböjt is e folyamat része, amikor belső készséggel hallgatunk Krisztusra, és iránta való szeretetből mindennap tesszük a jót.

1. A megtérést segítő első út az áldozat. A magyar Katolikus Egyház plakátján olvashattuk a kijelentést: Jót tenni jó (mert az Isten jó!) Tegyünk jót, hogy mások megtapasztalhassák szeretetünket. Szenvedésből, rosszból amúgy is bőven kijut. Azért tegyük a jót, hogy Isten lelkületét kövessük. Ha valakiben nincs meg a lelki készség az imádságra, akkor tegye a jót. Segítsen olyannak, aki rászorul és nem tudja viszonozni. A jó tett nyomán megváltozik az ember. Magam is megtapasztaltam, hogy amikor nehezen tudtam imádkozni, akkor igyekeztem tenni a jót, és utána könnyedén tudtam imádkozni. A jótett nyomán szívünkről lehull a lakat, s kinyílik a zár. A jótett által Istennel kerülünk közvetlen kapcsolatba.

2. A második út az imádság. Jézus figyelmeztetett, hogy az imádságban ne legyünk képmutatók, mivel az ő korában úton, útfélen imádkoztak az emberek. És ma? Sajnos még otthon sem imádkoznak. Döbbenetes. Pedig imádság nélkül nincsen keresztény élet, nincs megszentelődés. Az imádság a hívatás éltetője. A pap se tud meg lenni imádság nélkül, mert az igehirdetés alapja az elmélkedő ima.

Az imádság a boldog családi élet ereje. Nélküle a családok meggyengülnének. Ahol a családban imádkoznak, ott a családtagok szabadon, örömmel, szeretettel segítik egymást. Ima nélkül a hitvesi kapcsolata is olyanná lesz, mint a favágás télvíz idején. Kínszenvedés! Viszont biztonságban van az a család, amely összekulcsolt kézzel áll naponta Isten elé. Jézus mondta, ahol ketten vagy hárman összejönnek az ő nevében, ott ő is jelen van. Már pedig a család Jézusban lesz egyé. Amikor együtt vagytok az asztal mellett, legalább akkor emeljétek fel szíveteket is. Imádkozzatok, mert csak imádság által halad előre a világ.

Szentatyánk is imára, böjtre hív bennünket. Betegsége keresztjét a kereszthordozó Jézusnak ajánlja a világ békéjéért. Vezeklésünket is ajánljuk fel az emberiség megbékéléséért. A háborúval csak nyomorúság, rombolás, szenvedés szakad reánk. Sebek keletkeznek, amik nehezen vagy soha sem gyógyulnak be, még évszázadok során sem. Hányszor emlegetik köreinkben Muhi pusztát, Mohácsot vagy napjainkban Trianont. Miért? Mert nem gyógyultak be a sebek. Ezért nem lehet megoldás a háború, a gyűlölet és ellenségeskedés. A Szentatya tisztán látja a világ helyzetét, ezért igyekszik józanságra inteni az elfogultakat, akik a modern fegyverek fitogtatásával hatalmaskodnak. Ezek nem számolnak azzal, hogy számot kell adniuk egy náluknál csendesebb, de nagyobb hatalomnak. És Ő az igazi hatalom. Őelőtte legyen valóság nagyböjti énekünk: Szívünk, lelkünk most kitárjuk, utad Jézus veled járjuk.

3. Jézus harmadik útnak a böjtöt mondta. A böjtnek nagyon sok változata van. Egyházunk üdvös böjtöt kér, ami nem más, mint Krisztusra tekintés, aki elindul keresztáldozata beteljesítése felé. Értünk szeretetből. Ezért a nagyböjt péntekeit vegyük komolyan, olvassuk a szentírást és elmélkedjünk, végezzük a keresztutat. Ha megtett utunkra visszatekintünk, megláthatjuk, akárcsak egy videoszalagon, azt a sok esést és felkelést, ami mögöttünk van. És amiért vezekelünk.

1924-ben a Mont Everest megmászására vállalkozott egy angol hegymászó, George Mallory. Megkérdezték tőle: mi vonzza a hegymászókat a veszedelmes csúcsok meghódítására? Ezt mondta: hogy miért mászok az Everestre? Mert ott van! Nos, így vagyunk mi hívő emberek is. Itt magasodik előttünk, életünkben, minden létező mögött a legnagyobb hegy: az Isten. Int és hív minket. Útikalauzul Fiát küldte hozzánk: Jézus Krisztust. Igaz, keresztúton vezet, de ha Őt követjük és kapcsolatban maradunk Vele, nem fogunk eltévedni. Igaz, hogy követése komoly fegyelmet, erőfeszítéseket kíván, de megéri. Igaz, hogy sok mindent el kell hagynunk, de a nagy cél érdekében érdemes meghozni ezt az áldozatot.

A nagyböjt kegyelmi idő, járjunk nagy szeretetben Jézussal, akkor a bűn és a szenvedés sikátorából eljutunk húsvét örömére. Ámen.