Kérem, köszönöm, bocsánat - 27. B. év

27. B. – Kérem, köszönöm, bocsánat

Ferenc pápa 2014 tavaszán tartott szerdai általános kihallgatáson a házasságról tanított. És három mágikus szót ajánlott a házastársaknak. Ez a három szó, amelyet mindig mondani kell otthon: „kérem, köszönöm, bocsánat”. Kiemelte, hogy a „kérem” szóval tiszteletet fejeznek ki a házastársak és nem lesznek tolakodók a házaséletben. A „köszönöm” – a szolgáló szeretet iránti tisztelet kifejezése. Ezért mindig mondjanak köszönetet házastársunknak: köszönöm, amit értem tettél. Nagyon szép köszönetet mondani. És mivel mindnyájan tévedünk, van egy szó, amit egy kicsit nehéz, de ki kell mondani: „kérlek, bocsáss meg”. Ezzel a három szóval: kérem, köszönöm, bocsáss meg és az egymásért mondott imával a házasság megy előre.

Testvéreim!

A Teremtés könyvének elején, a teremtés elbeszélésének koronájaként olvassuk: Isten megteremtette az embert, saját képmására alkotta, férfinak és nőnek teremtette. A férfi ad nevet az élő világnak, és azt jelenti, hogy ez hozzátartozik, ezekért felelősséget vállal.

Isten a férfinak méltó társul az asszonyt teremtette, majd megáldotta őket és hatalmat adott a termékenységre, a föld birtokbavételére és az élővilág feletti uralomra. A házasság Istentől alkotott intézmény, és a nő a férfinak egyenrangú társa. A férfi oldalából való teremtés mint kép nagyon alkalmas az egyenrangúság, az összetartozás és a kölcsönös vonzás kifejezésére. Az asszony felismerésében benne van a házasság céljának a felismerése is. A házasság a legszorosabb kapcsolat két személy között és egyben az élet továbbadásának is a helye.

1.   A házasság Isten tervének szívébe vezet el bennünket, amely a szövetség, a szeretetközösség forrása. „Ezért a férfi elhagyja apját és anyját, és feleségéhez ragaszkodik, s a kettő egy test lesz” (1Móz 2,18-24). A házaspárok Isten képmásai. Ebben a férfi és nő közötti szövetségben Isten velünk való szövetsége, a szeretet jelenik meg. Azért teremtettünk, hogy szeressünk, visszatükrözve Istent és szeretetét. A házastársi egységben az Isten rendelése folytán szilárd intézmény keletkezik, amelynek javai és céljai vannak. A férfi és a nő megvalósítják ezt a hivatást a kölcsönösség és a teljes, végleges életközösség jegyében.

A házasság a velünk való Isten szeretetének ikonja, mert Isten maga is szeretetközösség: az Atya, a Fiú és a Szentlélek öröktől fogva és örökre tökéletes egységben élnek.

A házasfelek a szentség erejében valóságos küldetést kapnak, hogy jelenítsék meg a szentháromságos életmodellt (tudjanak kezdeményezők – befogadók – együtt dolgozók lenni). A házasság visszatükrözi Krisztusnak az egyházzal létrehozott jegyesi kapcsolatát is (vö. Ef 5,21–33). Ez a házasság „magna charta”-ja. A férfi úgy szeresse feleségét, mint Krisztus az Egyházat, vagyis élet-halálra menően. A feleség úgy szeresse férjét, mint az Egyház Jézus Krisztust. Így teszik láthatóvá az egyszerű, hétköznapi dolgokból kiindulva azt a szeretetet, amellyel Krisztus szereti egyházát, továbbra is életét adva érte hűségben és szolgálatban.

2.   A házasság természete szerint felbonthatatlan, mégis a világ kompromisszumot akar. (Mk 10,2-16) Amikor a gyimesi férfiak 1949 pünkösdszombatján almásderes lovon elkísérték Márton Áron püspök atyát a somlyói búcsúra, az állami agitátorok ilyeneket mondtak a nép körében: Márton Áron játsza az urat, Jézus is csak szamárháton vonult be Jeruzsálembe. Ekkor egy asszony frappánsan válaszolt: Nem jöhetett szamárháton, mert a szamarak mind elmentek a pártiskolába! A kollektivizáláskor pedig ezt a  provokatív kérdést tették fel az embereknek: - Milyen világ van itt maguknál? Gyergyóalfaluban egy ember átlátta a farizeusi kérdést, és így válaszolt: Nappal napvilág, éjszaka holdvilág!

Két évtizede, hogy a nyugati keresztényellenes ideológiák össztűzében áll a család, a házasság, a férfi, a nő és a gyermek. Napjainkban a hazai média szolgái közül is a semlegesség, a pártatlanság jegyében meg-megkörnyékeznek az LMBTQ-val kapcsolatos kérdésekkel. A hír csatornák hallgatói, nézői és olvasói táborukat úgy akarják gyarapítani, ha a csendes vizeken közbe vihart kavarnak. Ha meggondoljuk, akkor semmi sem új a nap alatt – mondhatjuk a Predikátorral (1,9), mert mindig akad valaki, aki provokatív kérdésekkel áll elő.

A farizeusok kísértő szándékkal ezt kédezték Jézustól: „Szabad-e a férjnek elbocsátania a feleségét?” (Mk 10,2-16) Ez is provokatív kérdés. Jézus azonban kérdéssel válaszolt: „Mit parancsolt nektek Mózes?” Válaszuk után Jézus kimondta, hogy nem lehet válólevéllel a Teremtő akaratát kijátszani. A házasság isteni intézmény, amely nincs az államra, sem az egyes korok szokásaira, divatjaira bízva, sem az egyes ember kénye-kedvére. Ezért Jézus megszüntette a Mózes által adott kompromisszumot, és ezzel a házasságot is beemelte a megváltás rendjébe, azaz szentséggé tette, amelyben a házastársaknak feladataik teljesítéséhez isteni kegyelmet, segítséget ad.

Amikor befejezte tanítását, akkor kis gyermekeket vittek Jézushoz, hogy áldja meg. Ekkor a házasság felbonthatatlanságának egyik fontos célját: a gyermekek védelmét emelte ki. Védi a házasságot, mert szereti a gyermekeket. Egyszersmind példaképül állítja őket tanítványai elé. Ahogy a gyernek szót fogad szüleinek, úgy kell nekünk is igazodnunk Isten szavához, még akkor is, ha az nehézségekkel jár.

3.   A házaspárok élete sem mentes a próbatételektől, de azokon felülkerekedhetnek Isten segítségével. Jézus az üdvösség szerzőjeként a teljes engedelmesség és alázat útján, a szenvedésben dicsőült meg. (Zsid 2,9-11) Ha Jézust követik a házastársak, akkor még a megpróbáltatások, a szenvedések is javukra válnak. Ha hittel elfogadják, hogy Isten erőnkön felül nem kísért meg, és a próbatétel mellett a szabadulás lehetőségét is felkínálja.

Nemzetünk egyik nagy alakja, Arany János. Szegény család tizedik gyermekeként született. Az Istentől kapott talentumot családja ápolta, ő pedig szorgalmával kibontakoztatta. „Mikor Nagyszalontán jegyzősködött, egy tanácsbeli ezt kérdezte tőle egyszer:

—    Hogy lehet az, hogy nemzetes jegyző úr szájából soha egy adta teremtettét sem hallunk?

Arany kurtán és nyugodtan válaszolt:

—    Nem szokásom.

—    Hát ha nagyon megharagszik? — firtatta a tanácsbeli.

—    Akkor hallgatok — feleli Arany.

—    De ha nagyon, de nagyon megharagszik?

—    Akkor még jobban hallgatok.”

Ez az aranyos, hallgatok receptet ajánlom a házasoknak, hogy békés, boldog életet éljenek.

Irodalmunk e fénylő óriása önéletírásában megvallotta: „a kis bogárhátú viskó szentegyház vala, hol fülem soha egy trágár szót nem hallott...” (Magyar Nemzet, 1979. aug. 12).

A család valóban szentély, Istentől való templom, az egymásért hozott és hozandó napi áldozat bemutatásának a helyszíne. Ezért bátorít Szent Pál: „ugyanazt a lelkületet ápoljátok magatokban, amely Krisztus Jézusban volt” (Fil 2, 3—5).

Abban a családban, ahol jelen van Isten, ott jelen van a boldogság is.

1939. február 12-én szentelték Erdély püspökévé Márton Áront. A mise végén a fő­oltártól jövet első útja a padokban ülő szüleihez vezetett: egy fehér harisnyás székely emberhez és egy csíki fejkendős édesanyához. Püspöksüveggel a fején, pásztorbottal a kezében őket csókolta meg, akik vállalták, megőrizték, fölnevelték, elindították a hivatás útján.

A csíkszentdomonkosi küldöttség szülőházának kicsinyített mását hozta neki ajándékba. Ekkor mondotta: „Ezt a házat édesapám építette, ebben az udvarban nőttem fel. Itt hallottam először, hogy vannak emberek, akiknek fáj az élet. De azt is, hogy vannak embe­rek, akik hősök. Azt is, hogy az emberek felett van az Isten, aki nekik törvényt szabott és ezeknek a törvényeknek az útján kell járni. Isten hivatást adott nekem és ennek a hivatásnak szentelem életemet és jó népemért becsülettel dolgozom.” (Magyar Kurír, 1979. jan. 9).

Testvéreim! Nektek, házasoknak az a hivatástok, hogy megjelenítsétek Krisztus és Egyháza szeretetét, és becsülettel dolgozzatok a családért és népünkért. Ha eleven az Istennel való kapcsolat, és ha naponta elmondjátok a három varázsszót: kérem, köszönöm és bocsánatot kérek, akkor Isten megáldja családjaitok életét, és megszilárdít titeket a hűségben. Csodálatos a szentségi házasság, a keresztény család, amit mindenféle provokációval szemben meg kell őrizni egymásért és a gyermekekért. Ámen.