Oldalak

2022. 06. 01.

A csíksomlyói pünkösdi búcsúról 2022-ben

Csík benépesítése Szent István alatt elkezdődött és Szent László korában majdnem befejeződött.
Magyarországon 1083-ban megtörténtek az első szenttéavatások. A szabolcsi zsinaton, amelyen László király elnökölt 1092-ben, részletesen szabályozták az egyház működését, a papság és a hívek életét. A zsinati határozat gondoskodott arról is, hogy minden egyházközség méltón megemlékezzék egyháza (temploma) védőszentjének ünnepéről és temploma felszentelésének napjáról. 
A magyarországi szentek kultuszát megteremtő király Szent István egyházszervezetét is tovább építette. A kereszténység védelmében tett intézkedései, az egyháznak juttatott gazdag adományai, Istennek tetsző élete, lovagi erényei, sok csatában tanúsított vitézsége, az országot támadó ellenség felett aratott győzelmei miatt a nép és katonái már életében hősként tisztelték. Az országba törő besenyőkkel és úzokkal szemben a székely harcosok segítették diadalra. 
Uralkodása alatt Csíkban már megépültek a templomok, és védőszentjükről nevezték el a falvakat. Ez igazolja az a tény, hogy amikor 1192-ben szentté avatták László királyt, az ő tiszteletére nem szenteltek templomot, mert templomaink már álltak. Az a felfogás nem állja meg a helyét, hogy Csík a 13. században népesült be!
Az 1332-1334-es pápai tizedjegyzékekben is szerepelnek a mai templomaink. Mivel templomaink léteztek, ezért Szent László király tiszteletét, életét a meglevő templomok falképein örökítették meg és tartották fenn emlékét.  
A Nagysomlyó-hegy nyugati részén állt a királyi vár, Somlyóvára (röviden Sóvár), ahová II. Géza király a johannitákat telepítette le a határ védelmére. Orvoslásaik emlékét őrzi a Barátok feredője és Szent Lukács tiszteletére szentelt templomuk, amit a Rákóczi-féle szabadságharc idején a török és tatár sered rombolt le.
A mai ferences kolostor elődjéről így ír P. Györffi Pál provinciális Az erdélyi ferences kusztodia története (1729)  70. oldalán:  „ezen konventnek első alapját, valamely más, régebbi rend tagai részére vetették meg. – Hogy pedig mikor és milyen alkalomból került hozzánk, nem tidjuk megmondani.” Olyan korban írta, amikor nem lett volna okos dolog leírni, mert akkor a szerzetesrendek egymástól kezdték visszaigényelni kolostoraikat (lásd Brassóban: domonkosok a jezsuitáktól). 
A Salvator-hegyi Salvator-kápolna régészeti leletei a 14. század közepéről valók. A monostort valószínű, Lackfi Endre erdélyi vajda a pálosoknak építtette, fogadalma emlékére, hogy a székelyekkel 1345-ben és 1352-ben a moldvai részeket megszállva tartó tatárok fölött diadalt aratott. A csíksomlyói pálos monostor egyben fogadalmi szentély volt. Az 1421. évi török-tatár betöréskor, főleg 1432-ben a Székelyföld is súlyos károkat szenvedett emberéletben éppúgy, mint anyagiakban. A lerombolt monostort a szerzetesek feladták és a Salvator-hegyi remeteségbe húzódtak vissza. 
A csíksomlyói romos kolostort 1442-ben Hunyadi János erdélyi vajda és Újlaky Dénes pápai bíztos az obszerváns ferenceseknek adta át, és az újjáépítéséhez kezdtek. Nem volt könnyű feladatuk, éppen megsegítésükre IV. Jenő pápa 1444. január 27-én kelt levelében július 2-ra hét évi búcsút engedélyez, ha meglátogatják az újraépülő templomot, adományokkal segítik és szentségekhez járulnak. A pápai bulla kiemeli, hogy oda emberemlékezet óta „a lelkes hívek sokasága fogadalomból szokott elzarándokolni, és naponta se szűnnek felkeresni.”  
Az 1475-ös szentévben IV. Sixtus pápa, megadta azt a kegyet, hogy minden pálos templomban, kápolnában elnyerhető a szentévi búcsú. VIII. Ince pápa 1484-ben pünkösdszombatra és pünkösdvasárnapra teljes búcsút engedélyezett a pálos templomok és kápolnák részére. Ennek eredményeként fellendült a székelyföldi búcsús zarándoklat a Salvator-hegyi kápolnához. 
Fejedelmi bíztatásra 1567. május 17-én, pünkösdszombatján haddal Csíkba akartak törni. A Somlyóra jött hívek a Szűzanya segítségét kérték, a férfiak pedig „vérükkel és véres fegyvereikkel” védekeztek a Hargitán. A győzelmet a Segítő Máriának köszönték meg. Ettől kezdve a pünkösdszombati búcsút fogadalmi búcsúvá lett. 

 

 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése