Hirdetés: 2022. augusztus 21.

1. Ma, augusztus 21-én, Hargitafürdőn Szent István búcsú a pálos atyáknál 12:30 órakor. Főcelebráns és igehirdető Ft. dr. Kerekes László segédpüspök.

2. Augusztus 22-én, hétfőn Boldogságos Szűz Mária  Királynő ünnepe.

3. Pénteken keresztelési felkészítő 18 órakor a felső hittanteremben.

4. Figyelmükbe ajánljuk a katolikus sajtót.

5. Augusztus 28-án a Szent Ágoston templom búcsúja. Az ünnepi mise 12:30 órakor kezdődik.

Boldogságos Szűz Mária  Királynő ünnepéről: XII. Piusz pápa, aki 1950-ben kihírdette a Mária mennybevételének dogmáját, rá négy évre, 1954. október 11-én kiadta Ad Coeli Reginam kezdetű enciklikáját, melyben elrendelte Szűz Mária, a Mennyek Királynéja ünnepét.

Szűz Máriát ősidők óta királynőként tiszteli az Egyház. Királynői titulusa annak az örömnek a kifejezése, hogy a Szent Szűz részese lett Fia uralmának.  És azóta megmutatkozó anyai erejét, uralmát érezzük, ahogy azt XVI. Benedek pápa Münchenben imádkozta: „Az emberek minden gondját magadra veszed és az Úr, a te Fiad elé viszed. A Te hatalmad a jóság, hatalmad a szolgálat.”

A Szent Szűz dicsőségét látva megerősödik bennünk Szent Pál tanítása: „nem vagytok idegenek és jövevények, hanem a szentek polgártársai és Isten családjának tagjai” (Ef 2,19). E családban jelen van, és gondunkat viseli a Szűz Anya. Királynőként való tisztelete megjelenik az egyházatyáknál, egyházi íróknál és egyháztanítóknál.

Az efezusi zsinat 431-ben, dogmával szentesítette, hogy Szűz Mária valóságos istenszülő, vagyis nem csupán Krisztus anyja, hanem Isten anyja. Ma is imádkozzuk az ősi fohászt: „Oltalmad alá menekülünk, Istennek szent Szülője, könyörgésünket meg ne vesd szükségünk idején…”.

Az örvendetes rózsafüzér ötödik titkában imádkozzuk, hogy „Áldott a te méhednek gyümölcse, Jézus, aki téged, Szent Szűz a mennyben megkoronázott.” Jézus Krisztus azért koronázhatta meg Máriát a Mindenség Királynőjévé, mert ő a Világmindenség Királya lett azáltal, hogy nem ragaszkodott istenségéhez: „Külsejét tekintve olyan lett, mint egy ember. Megalázta magát és engedelmeskedett mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig. Ezért Isten felmagasztalta” (Fil 2,8-9).

A mennyei Atya ugyanis, aki Krisztust, a mindhalálig megalázottat dicsőséggel és tisztelettel koronázva jobbjára ültette, Fiával együtt hasonlóképpen felmagasztalta a Boldogságos Szüzet, az alázatos szolgálóleányt az angyalok kórusa fölé. Szűz Máriát Anyakirálynőnek tisztelhetjük, mert szülőanyja lett a Messiás-királynak, aki a próféták jövendölése szerint Dávid trónján és királyságában uralkodik.

A Lorettoi Litániában található fohászok közül több is királynénak nevezi Máriát. Mondjuk őt Angyalok Királynéjának, mert tisztaságban és dicsőségben felülmúlja őket.

Pátriárkák Királynéja, mert mélyebb hittel és bizalommal fogadta az Isten Fiát.

Próféták Királynéja, mert a jövőbe látó képessége felülmúlja ezekét.

Apostolok Királynéjának – mert közelebbről szemlélte a Szentháromságot mint az apostolok, és kitartó imádságával leesdette a Szentlelket.  

Vértanúk Királynéjának – mert lélekben Isteni Fia után a legtöbbet szenvedett.

Hitvallók Királynéjának – mert élete minden napján hitte és vallotta Szent Fia istenségét.

Szűzek Királynéja – mert ő az első a szűzek között, akik azt az éneket éneklik, amelyet senki más nem énekelhet csak ők, akiket a tisztátalanság nem szennyezett.

Világ Királynéja, Magyarok Nagyasszonya, és Mennyek Királynéasszonyának is szólítjuk az Egyház ősi imádságában, ahol ma is énekeljük a Regina Coeli kezdetű antifónát.

A II. Vatikáni Zsinat a Mindenség Királynéjának nevezi Szűz Máriát, éppen mennybevétele összefüggésében: „...a Szeplőtelen Szüzet, aki mentes maradt az eredeti bűn minden szennyétől, földi életének végeztével az Úr tesben és lélekben fölvitte a mennybe, és a mindenség királynőjévé magasztalta, hogy tökéletesebben hasonuljon Fiához, az uralkodók Urához (vö. Jel 19,16), a bűn és a halál legyőzőjéhez.” (Lumen gentium 59.)