Isten szeretetéből él a világ - 30.A.

A missziós küldetésünk alapja és célpontja az isten- és emberszeretet. Szeretni az tud, aki ismeri a szeretet forrását: „Isten előbb szeretett minket”. Mi Isten megelőlegezett szeretetéből élünk és általa birjuk mindazt, amink van. A kinyilatkoztatás lényegileg Isten önfeltárulkozása teremtménye, az ember előtt. Az Úr szeretetét szövetséggel szentesítette, és személyes kapcsolatba lépett egy néppel. Ez lett az ószövetségi hiterkölcs alapja. Az együttérző Isten, aki védelmébe vette egykor Izraelt Egyiptomban, mindig virraszt a gyöngék felett, és elvárja híveitől, hogy legyenek irgalmasak és együttérzők a köztük lévő idegenek, özvegyek, árvák és szegények iránt. (Kiv 20,18-22) Mert az Isten iránti szeretetet és engedelmességet igazán a felebaráti szeretet gyakorlásával lehet kifejezni. 

Jézus idejében a jelentéktelen törvények farizeusi túlfejlesztése (Mózes könyvében 613 törvényt számoltak össze) veszélyeztette a lényeglátást. Ezért egyes farizeusok, mint a néppárt tagjai, Izrael törvényének összegzését akarták. Vitájukba Jézust is be akarják vonni. Ő pedig egységes egésznek látja a törvényt, mert Isten szeretetéből az összes törvény levezethető és alátámasztható, és ehhez fűzi: szeresd embertársadat, mint saját magadat (MTörv 6,5. és Lev 19,18). E parancs kevésbé központi szöveg a zsidó liturgiában, de Jézus azzá tette az önszeretet helyes formáját is. 

A rabbik azt mondták, hogy a világ a Tórán, a templomi szolgálaton és a jó cselekedeteken alapszik. Jézus magát a törvényt is a szeretet cselekedeteitől teszi függővé, és ezt nem lehet megfellebbezni, mert a szeretet a saját kárára is képes adni. (Lásd a vértanúk, Kolbe Szent Maximillian, Szent Gianna Beretta Mola életét). Mindez csak személyes cselekedetként lehetséges. 

„A világ tele van kegyetlenséggel – írta Prohászka püspök –, lesz-e ez másképp valamikor? Nem filozofálok, de az én körömben a szeretet lángját élesztem, s tegye ezt mindenki tőle telhetőleg. »Ha minden orosz egy-egy fát ültetne egész életében, Oroszországból kert válnék, s ha minden ember csak egy valakit boldogítana életében, a világból Édenkert lenne.« (Dosztojevszki) Ez is evangéliumi gondolat. Kevés ember osztja, de akik értik, azok tudják, hogy ez a világ boldogulásának útja.” Jézus Krisztus szeretetét megjelenítő élet a leghatékonyabb misszió. (1Tessz 1,5c-10) Az evangélium ereje pedig a Szentléleknek az erejében rejlik. A hitünk abban mutatkozik meg, hogy az Úr követői vagyunk. 

Mindenszentek ünnepe Isten kegyelmeinek sokféleségét mutatja. Mivel ‘egy családba’ tartozunk, közben járnak értünk Istennél, mi is a Szenvedő Lelkekért. Az ünnep nyolcadában Jézus szándéka szerint kegyelmi életünket ajánljuk fel a szenvedő és küzdő egyház tagjaiért. És akkor várhatjuk a mennyből Jézust, aki megment bennünket az eljövendő haragtól. 

„Aki szeret engem, megfogadja szavamat, Atyám is szeretni fogja…” Jn 4,23.