A Szent Család

      Családjaink és közösségünk légkörét a Szent Család szelleme hatja át. A Szent Család egy maradandó fénysugár a földön Isten és ember boldogságából, mert benne Jézus a Szentháromság második személye élte életét: egy mindenkiért és mindenki egyért. Jézus azért jött, hogy a szeretet életformáját megélje, és Egyházában általa mindenki egy családdá legyen.

      A földi családdal kezdődő szeretet közösség az Egyházban tovább fejlődik és kiteljesedik a mennyei boldogságban, ahol nem lesz házasság, ahol a szerelem, a házastársi és szülői érzés, a gyermeki ragaszkodás és a testvéri szolgálat átalakul, istenivé magasztosul. Addig is amíg részünk lesz ebben, nekünk az otthon boldogságának megteremtésén kell munkálkodnunk, hogy a szeretet isteni erényét megélhessük az irgalmasság, a jóság, az alázat, a szelídség és a türelem formájában. Fontos ez, mivel a mennyei élet már itt a földön kezdődik. Ezért ezt az öt erényt naponta kell gyakorolni, hogy egyre inkább kialakulhasson körünkben a sok kis „szentcsalád”.

      Jézus jelenléte által minden kis család szentcsaláddá válik, mert Ő önmagát tette a hitbeli közösség és házassági misztérium alapjává és forrásává: „Ahol ugyanis ketten vagy hárman összegyűlnek a nevemben, ott vagyok közöttük” (Mt 18,20), és így folytatta: „a férfi elhagyja apját, anyját, a feleségéhez ragaszkodik, és egy test lesz a kettő. Most már többé nem két test, hanem csak egy. Amit tehát Isten egybekötött, azt ember ne válassza szét.” (Mt 19,6-7).

      Belátjuk-e, hogy milyen nagy kincs a család, amelybe egész lényünk gyökerezik, és amely szívünket élteti? Fel merjük-e vállalni a Szent Család életstílusát?

      Az Úr Jézus Utolsó vacsorán mondta tanítványainak: „Új parancsot adok nektek: Szeressétek egymást! Amint én szerettelek benneteket, úgy szeressétek ti is egymást” (Jn 13,34). Az idő múlásával a családi erények sose halványulnak el, hanem fényük és értékük mindegyre nő. Elveszíthetetlen, mert a szívedben őrzöd a szeretetet, a hűséget, a szolgálatot és a gyermekáldást. Aki e családi erényekben gyarapodott, az megérzi a boldogságot, de aki családos és túlteszi magát ezeken, az boldogtalan lesz, mint aki gálással gyermekei boldogságát összetörve, akarta megépíteni a maga boldogságát.

      A Szent Család példája – egy mindenkiért és mindenki egyért – segítsen bennünket, hogy Jézus által még jobban becsüljük meg egymást, s akik tévelyegnek, azok a szép családi életet élők példája láttán találjanak vissza a „búvó otthoni tájra”.

„Miután az Úr törvényei szerint elvégeztek mindent, visszatértek városukba.” Lk 2,40.