Száz évvel ezelőtt, pontosabban 1912. április 25-én Szárhegyen született dr. Gurzó György P. Anaklét ferences teológiai tanár. Gyermekkorát belengte a szárhegyi ferences barátok szellemisége. A magyar állampolgárként született székely gyermek iskolai éveit a trianoni diktátum keserítette meg. A székely igazságszeretet és az ódon kolostor a történelmi múlt és a jog kutatásra hevítette. A szárhegyi öt kápolnás kolostort a Lázárok egyik őse építette. Amikor Szárhegyalján kihaltak a pálos remeték, akkor I. Lázár István 1644 tavaszán a ferences Fulgentius Iesi apostoli misszionáriust és őrt hívta meg és tette lehetővé, hogy a Szűz Mária nevére szentelt kápolna mellé felépítsék a ferences Apostoli Misszió Házát. Ebben a kis rendházban Fulgentius két társával két évet és hat hónapot töltött apostoli munkában. A plébános halála után átvette a plébánia vezetését és a környező falvak ellátását. Pestises betegek látogatása közben hunyt el a misszionárius Alfaluban 1646. október 4-én. Utóda Modestus a Roma lett, aki 1646 őszén iskolát nyitott. A ferencesrend olyan kiválóságai mint Taplocai István, Kájoni János, Kálmándi Ferenc, Veress Dániel maradandó emléket hagytak a szárhegyi hívekben. A fiatal Gurzó György a gimnázium négy osztályát Marosvásárhelyt végezte. Szent Ferenc ruháját 1927. szeptember 20-án öltötte magára Mikházán és egy év múlva, 1928. szeptember 21-én egyszerű fogadalmat tett. Medgyesen és Csíksomlyón folytatta gimnáziumi tanulmányait. A teológiát Vajdahunyadon hallgatta. 1934. augusztus 28-án ünnepélyes fogadalmat tett, 1935. július 7-én pappá szentelték. Vajdahunyadon hitoktató. 1937 és 1941 között Rómában az Antonianumon tanult tovább, kánonjogból doktorált. 1941-ben hazatért és Kolozsvárt lelkész. 1942-49 között novícmester Mikházán. 1945-ben Marosvásárhelyen is hittanár, 1946-49 között Vajdahunyadon a rendi főiskola tanára. Innen Szatmárnémetibe kerül lelkésznek. 1951. augusztus 20-án rendtársaival Máriaradnára hurcolják. 1952 májusától 1955. március 25-ig kényszerlakhelyes Désen. Itt is dolgozott, a dési szabadegyetem tanára, a békemozgalom ellenében a titkos egyházi kormányzat jogi biztosítója, körleveleivel irányította a titkos ordináriusok jogszerű működését. Azon a napon, amikor Márton Áron püspök átvette az egyházmegye kormányzását, letartoztatták. 14 hónapig kegyetlen vizsgálati fogságba vetették. Egy vallatás alkalmával jobb szemét kiütötték, megvakult. Államellenes izgatás miatt hét évi börtönre ítélték. Kolozsvárt, majd Szamosújvárt, Brailán, Ostrovon raboskodott, Băile Mocrin mocsarában nádat vágott. Rabtársait vigasztalta és karjai közt halt meg 1960. február 18-án a hat éve raboskodó, 37 éves Ambrus György katonai plébános. Anaklét atya 1962. március 27-én szabadult. Désen, majd Csicsókeresztúron lelkész. Márton Áron 1968 nyarán meglátogatja és megcsodálja a II. vatikáni zsinat dokumentumait tanulmányozó lelkészt. P. Bálint Salvator ajánlására meghívta, hogy 1969 tavaszán vezesse a kispapok egyhetes lelkigyakorlatát. Olyan sikeres volt, hogy ősztől a püspök kinevezte spirituálisnak és liturgika tanárnak.
Széles látókörű ember, a zsinat tanítását ismeri, kitűnő pedagógus és lelkivezető. Hétfőtől szombatig minden este kidolgozott elmélkedési pontokat ad a kispapoknak. A liturgika mellett pedagógiatörténetet, karakterológiát, néprajzot, a medicina pastorális mellett jogot is tanít. Több mint féltucat könyvet ír. Kiszűri a hivatás nélkül, a szekuritate által beépített elemeket. Mindezt az állami hatóság emberei nem nézik jó szemmel, mindegyre zaklatják, a kispapokat is faggatják nevelési módszereiről. Szeretnék eltávolítani az intézetből. Amikor a 65. életévét betöltötte, attól kezdve, évente a Vallásügyi Osztálytól engedélyt kellett kérni, hogy taníthasson. 1978 nyarán a rektorátus elfelejtette felterjeszteni a következő tanévre szóló igényét, hogy P. Anaklét taníthasson, ezért ősztől az állami hatóság nem engedélyezte P. Anaklét működését. Ekkor került Székelyudvarhelyre a ferencesek templomába, ahol a város rector spiritualisa volt 1989. március 30-án bekövetkezett haláláig. A diktatúra bukását előre megmondta, de az örvendetes napot nem érte meg velünk. Áldozatos életét, jellemes voltát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy szárhegyi temetésén több mint kétszáz pap volt jelen. Személyében egy talpig becsületes embert, nevelőt és lelkes szerzetest, papot tisztelünk. A székely szenteket ilyennek tudom elképzelni.
Anaklét atya köszöntése (Jäger Péter tanár) |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése