Gyufásdobozba börtönözött misézőszett
- Bucsy Levente írása
2012. április 30.
Az ország és a Magyar Pálos Rend állapota egymás
tükörképe – Pázmány Péter több évszázados igazsága P. Bátor Botond, a
rend tartományfőnöke szerint ma is áll. Vezér Ferenc pálos vértanú méltó
újratemetése előtt a szerzetesi vezető arról is beszél, miért nem
indítják meg a boldoggá avatási eljárást.
A középkori Magyar Királyságban megszervezett és magyar földön
megszakításokkal ugyan, de ma ismét működő, több mint 700 éves Magyar
Pálos Rend fontos szerepet játszott hazánk történelmében. A sokszor
idézett pázmányi mondás szerint Magyarország és a rend sorsa egymás
tükre:
„Te is, Magyarország, édes hazám, a pálosokkal fogsz növekedni,
és ugyanazokkal fogsz hanyatlani.” Ez az állítás sokszor igaznak
bizonyult az évszázadok során; a török idők lassú elmúlása után II.
József rendelete szüntette meg 150 évre Magyarországon, míg legutóbbi
hanyatlásuk a kommunista diktatúrának köszönhető; a hatalom 1950-ben
betiltotta a működést, ám a szerzetesrend titokban mégis tovább élt. Ez
tette lehetővé, hogy 1989 után, friss hajtásként indulhasson újra Remete
Szent Pál ősi szerzetesrendje.
|
Pálos ereklyék a börtönből |
Vezér Ferencet a Grősz-per mellékszálaként indult eljárás végén
vitték akasztófára. A hazájához utolsó véréig hűséges atya életútjáról
Bank Barbara történészt beszélt az MNO-nak, illetve külön összeállítást is olvashat életéről! |
A föld alatti évtizedekben számos vértanú és hitvalló került ki a
pálosok soraiból. A legismertebb közülük Vezér Ferenc (1914–1951), aki
pálosszentkúti házfőnökként '44-ben a tanyai férfiakból védőőrséget
szervezett a szovjet katonák garázdálkodása ellen. Ezt használta fel az
ÁVH néhány évvel később, hogy harminc szovjet katona meggyilkolásának
vádjával letartóztassa. Az állandó verések és kezelések miatt végül egy
katona megölését „vallotta be” annak reményében, hogy elkerülje a
Szovjetunióba történő deportálást. Ennél rosszabb következett be;
halálra ítélték, kivégezték, álnéven eltemették. A közelmúltban,
kriminológiai ritkaságszámba menő nyomozás során bukkantak földi
maradványaira.
|
Misézőszett a gyufásdobozban |
A rendet Boldog Özséb esztergomi kanonok alapította, amikor 1250-ben
egyesítette a Patacs-hegyi és a pilisi remetéket. A rend központja
jelenleg a lengyelországi Czestochowában, a Jasna Góra-i kolostorban
van, a magyar tartomány székhelye pedig Pécsett. Magyar pálos közösségek
vannak Budapesten (Sziklatemplom), Márianosztrán és Petőfiszálláson. |
Ács Ferenc István (1912–1951) is a pálos vértanúk között foglal
helyet, bár halálának körülményei ma sem tisztázottak. A szerzetesek
letartóztatását és deportálását is sikerült elkerülnie, de egy hajnalon
holtan találták egy vasúti kocsi kerekei alatt. Az ÁVH balesetnek
igyekezett beállítani a halálesetet, de boncoláskor kiderült, hogy az
áldozaton lőtt sebek vannak. Igazán megdöbbentő Kovács Ferenc Imre
(1932–1958) fiatal káplán atya vértanúsága is, akit többek között a
pálosokkal fenntartott titkos viszonya és édesapja háború utáni
antikommunista tevékenysége miatt rendszeresen félholtra vertek a
rendőrök. A kialakult szövődmények okozták halálát.
A
pálos vértanúkról és más, a kommunista időszak bebörtönzött,
megkínzott, megölt papjairól szól az a kiállítás, ami áprilisban nyílt a
pesti Szent István-bazilika harmadik emeletén Számon-tartva címmel. A
nagy teremnyi, júliusig látható tárlat anyagát naponta 10 és 18 óra
között lehet megtekinteni. Különlegességei például egy gyufaskatulyába
gyömöszölt misézőszett, egy paplanból varrt miseruha, kehelyként
használt fagylaltos pohár, illetve „liturgikus” megmélyített kanál és
egy drótból, kenyérbélből készített rózsafüzér.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése