1956. október 23.

Tisztelt Megemlékezők!
Tisztelt rabságot viselt, üldözést szenvedett és szabadságban élő testvéreim!

Az emberiség megváltója, Jézus Krisztus mondotta: “Én vagyok az út, az igazság és az élet.” (Jn 14,6)  Jézus az út, akit követni kell naponta, ő az igazság – aki kinyilvánította, hogy az Atya öröktől fogva szeret minket, és jó életünk által örök életet akar adni. Jézus Krisztus az örök igazság tesz szabaddá, felnőtt emberré bennünket. Akikre most tisztelettel emlékezünk, végső soron mindnyájan az Isten adta szent szabadságért szembe szálltak a különféle gyarmatosító birodalmakkal.

2006-ban, a Nándorfehérvári győzelem 550. évfordulójára a MKPK egy körlevélben figyelmeztetett: „Nemzetünk nagyon nagy bajban van, csak Isten irgalma menthet meg minket!” Mindez igaznak bizonyult, mindjárt október 23-án, mert Isten nélkül mindig bajba kerül az ember.

Tisztelt Megemlékező Testvéreim!

2012. október 23-án két 56-ra emlékezünk. Először 1456-ra gondolunk, mikor II. Mehmet szultán megtámadta Magyarországot.

Másodszor megemlékezünk, az időben hozzánk közel álló 1956-os magyar forradalom és szabadságharcról. Az előbbi 556 évvel ezelőtt történt, az utóbbi 56 éve.

1456-ban a török birodalom akarta leigázni Magyarországot. Ezt három ember világosan látta: Hunyadi János Magyarország kormányzója, Kapisztrán János ferences népszónok és III. Callixtus  pápa. A pápa 1456. június 29-én kiadta az Imabullát, hogy a kereszténységben minden délkor háromszor harangozzanak, imádkozzanak, és böjtöljenek. Imádkozzanak, hogy Isten Magyarországot a török veszélytől mentse meg.

A szultán százhúszezer főnyi hada június végén körülfogta Nándorfehérvárt, amelyet Hunyadi sógora, Szilágyi Mihály védelmezett 7000 főnyi őrség élén. Az ostrom július 4.-én elkezdődött. Tíz nappal az ostrom kezdete után, július 14-én Hunyadi véres hajócsatában lángba borította a várat blokád alatt tartó török hajóhadat, és bejutott az ostromlott várba. A folyamatos ágyúzástól romhalmazzá változott Nándorfehérvár ellen a szultán július 21-én általános rohamot indított, bevenni azonban nem tudta. Másnap a Duna és a Száva között felállította keresztes hadat így indította Kapisztrán: „Ki a kezdetet megadta, a befejezést is meg fogja adni.” A véres öldöklésben a törökök olyan súlyos veszteséget szenvedtek, hogy az éjszaka folyamán minden felszerelésüket hátrahagyva, menekülésszerűen elvonultak. A török üldözésére már nem került sor, mert a táborban pestis tört ki, amelynek aug. 11-én Hunyadi is áldozatul esett. Kapisztrán Szent János pedig október 23-án Szerémújlakon hunyt el. A pápa aug. 6-án értesült a nándorfehérvári diadalról, és Urunk színeváltozása napját ünneppé nyilvánította.

1956-ban a gyarmatosító Szovjet hatalom ellen lázadt fel a magyar nép, s követelte az orosz csapatok teljes kivonását ésMagyarország függetlenségét.

1956. október 23-án a magyar nép lerázta az igát. Kiállt Nagy Imre miniszterelnök vezette kormány mellett, amely tárgyalásokat kezdett a Szovjetunióval, a szovjet csapatok teljes kivonásáról és Magyarország semlegességéről.
Miután a nyugati nagyhatalmak – az USA, Nagy-Britannia és Franciaország – elárulták Magyarországot, és biztosították a szovjet politikai vezetést arról, hogy nem nyújtanak segítséget a magyar kormánynak, a szovjet csapatok november 4-én hadüzenet nélkül háborút indítottak Magyarország ellen. Az aránytalan túlerővel szemben egyedül maradt Magyarország több napon át folytatott hősi szabadságharca november 11-én végképp elbukott, negyedmillió magyar hagyta el az országot, nyugatra menekülve. A szabadságharc eltiprása után a brutális megtorlás következett, amely kiterjedt a Kárpát-medencére.

Ma október 23-án tisztelettel emlékezünk az 1456-os győzelem hőseire, és 1956-os forradalom és szabadságharc áldozataira, miközben egy láthatatlan új birodalommal, a pénzvilágának gyarmatosítóival kell farkas szemet nézni.

2011-ben a pénzoligarchák Magyarország ellen féléven keresztül szőnyegbombázást hajtottak végre az EU Parlamentjében és nemzetközi pénzpiacokon. A magyar nép többsége kiállt a nemzetegyesítő Orbán-kormány mellett, s azóta a gyarmatosító bankvilág szorításai ellen vívott szabadságharcunk reményteljes napokat hozott. 1456 és 1956 üzenete az, hogy bárhol is élünk mi magyarok a nagy világban, ápoljuk nemzetünk egységet, segítsük anyagiakkal, jó szóval és imádsággal a független Magyarország felemelkedését bátor és határozott kiállással szolgáló Orbán-kormányt. 

Könyörgés: Istenünk, az 1956-os hősök és áldozatok tiszteletére emelt kopjafánál úgy érezzük, hogy ők közénk tartoznak, közösségünk, családjaink tagjai voltak, akiknek nem jutott szemfedő, nem jelölte sírjukat kereszt, nem állt ott imádkozva hitves, gyermek vagy szülő.

Éppen ezért e kopjafa, melyet közösségünk állított az1956-os hősök tiszteletére, egyben az ő jelképes sírjuk is, hogy legyen ahol a rájuk gondolók, hozzátartozók meggyújtsák az emlékezés mécsesét, elhelyezzék a tisztelet virágait. Szent hely számunkra, amely nemcsak az emberi kegyetlenséget, békétlenséget, és azok áldozatait juttatja eszünkbe, de amely felhívás a szertetre, a békére, és egymás megbecsülésére. Most imádkozzunk mindazokért, akiknek sírját jelképezi ez a kopjafa, hogy Urunk, Istenünk fogadja be őket az örök béke honába.  Minket pedig segítsen Urunk, Jézus Krisztus a mammon elleni küzdelmben, mert Ő az Út, az Igazság és az Élet. 
Miatyánk... Üdvözlégy Mária... 

Elmondta: Darvas-Kozma József
Csíkszeredában 2012. okt. 23-án
a Kalász úti temetőben