Kereszténydemokrácia 1.

A kereszténydemokráciáról 1.

Tíz évvel ezelőtt, 2002. november 24-én, Krisztus Király ünnepén a Hittani Kongregáció közzétette Tanbeli jegyzékét a katolikusoknak a politikai életben vállalt elkötelezettségéről és az ott tanúsított magatartásáról. A dokumentumot Joseph Ratzinger bíboros, valamint Tarcisio Bertone érsek, a kongregáció prefektusa, illetve titkára írta alá. A jegyzék öt fejezetre oszlik: állandó tanítás; néhány fontos pont a jelen kulturális és politikai vitájában; a laicitásra és pluralizmusra vonatkozó katolikus tanítás alapelvei; megfontolások néhány különleges szempontot illetően; végkövetkeztetés.

A jegyzék elsősorban a püspököknek, a katolikus politikusoknak és minden világi hívőnek szól, akik részt vesznek a demokratikus társadalmak politikai és közéletében. A dokumentum, amely a Világiak Pápai Tanácsa véleményének figyelembe vételével született meg, már első soraiban utal Morus Tamás alakjára, akit II. János Pál pápa a jubileumi évben a kormányzók és politikusok védőszentjévé nevezett ki, mivel életét is feláldozta azért, hogy tanúságot tegyen a lelkiismeret elidegeníthetetlen méltóságáról. Miközben a különféle pszichológiai nyomások ellenére visszautasított bármiféle megalkuvást, és hűséges maradt a törvényes hatóságokhoz és intézményekhez, arra adott példát életével és halálával, hogy „az embert nem lehet elválasztani Istentől és a politikát nem lehet elválasztani az erkölcstől.”

A jegyzék utal a Gaudium et spes kezdetű zsinati dokumentum tanítására, amely arra buzdítja a keresztényeket, hogy igyekezzenek becsülettel teljesíteni földi kötelességeiket, mégpedig az evangélium lelkületétől vezérelve. A hívek ne mondjanak le arról, hogy részt vegyenek a gazdasági, társadalmi, jogi, közigazgatási és kulturális életben, hozzájárulva a közjó megvalósításához, amelynek része a közrend és a béke, a szabadság és egyenlőség védelme, az emberi élet és a környezet tiszteletben tartása, az igazságosság és a szolidaritás.

A jegyzék utal arra, hogy az e témára vonatkozó tanítás lényeges vonásait a Katolikus Egyház Katekizmusa is összefoglalja. A közzétett dokumentum célja, hogy felhívja a figyelmet a keresztény lelkiismeret egyes alapelveire. A kongregáció szükségét érzi, hogy a szóban forgó kérdés fontos szempontjait és dimenzióit megfelelő módon megvilágítsa és tisztázza.

A kereszténydemokrácia: politikai irányzat, mely a közjót a demokrácia révén, a minden emberhez szóló evangéliumi üzenetből merített keresztény elvek szerint akarja szolgálni.

D-K. J.