A kereszténydemokráciáról 1.
Tíz évvel ezelőtt, 2002. november 24-én, Krisztus Király
ünnepén a Hittani Kongregáció közzétette Tanbeli
jegyzékét a katolikusoknak a politikai életben vállalt elkötelezettségéről
és az ott tanúsított magatartásáról. A dokumentumot Joseph Ratzinger bíboros, valamint
Tarcisio Bertone érsek, a kongregáció prefektusa, illetve titkára írta alá. A
jegyzék öt fejezetre oszlik: állandó tanítás; néhány fontos pont a jelen
kulturális és politikai vitájában; a laicitásra és pluralizmusra vonatkozó
katolikus tanítás alapelvei; megfontolások néhány különleges szempontot
illetően; végkövetkeztetés.
A jegyzék elsősorban a
püspököknek, a katolikus politikusoknak és minden világi hívőnek szól, akik részt vesznek a
demokratikus társadalmak politikai és közéletében. A dokumentum, amely a
Világiak Pápai Tanácsa véleményének figyelembe vételével született meg, már
első soraiban utal Morus Tamás alakjára, akit II.
János Pál pápa
a jubileumi évben a kormányzók és politikusok védőszentjévé nevezett ki, mivel
életét is feláldozta azért, hogy tanúságot tegyen a lelkiismeret elidegeníthetetlen méltóságáról. Miközben a különféle pszichológiai nyomások ellenére
visszautasított bármiféle megalkuvást, és hűséges maradt a törvényes
hatóságokhoz és intézményekhez, arra adott példát életével és halálával, hogy
„az embert nem lehet elválasztani Istentől és a politikát nem lehet
elválasztani az erkölcstől.”
A jegyzék utal a Gaudium et spes kezdetű zsinati
dokumentum tanítására, amely arra buzdítja a keresztényeket, hogy igyekezzenek becsülettel teljesíteni
földi kötelességeiket, mégpedig az evangélium lelkületétől
vezérelve.
A hívek ne mondjanak le arról, hogy részt vegyenek a gazdasági, társadalmi,
jogi, közigazgatási és kulturális életben, hozzájárulva a közjó
megvalósításához, amelynek része a közrend és a béke, a szabadság és egyenlőség
védelme, az emberi élet és a környezet tiszteletben tartása, az igazságosság és
a szolidaritás.
A jegyzék utal
arra, hogy az e témára vonatkozó tanítás lényeges vonásait a Katolikus Egyház
Katekizmusa is összefoglalja. A közzétett dokumentum célja, hogy felhívja a
figyelmet a keresztény lelkiismeret egyes alapelveire. A kongregáció szükségét érzi, hogy a szóban forgó kérdés fontos szempontjait és
dimenzióit megfelelő módon megvilágítsa
és tisztázza.
A
kereszténydemokrácia:
politikai irányzat, mely a közjót a demokrácia
révén, a minden emberhez szóló evangéliumi üzenetből merített keresztény elvek
szerint akarja szolgálni.
D-K. J.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése