25 éve: a jelenlévők nagy megdöbbenésére

25 évvel ezelőtt, 1988. március 14-én Grósz Károly miniszterelnök a Parlamentben fogadta a Magyar Katolikus Püspöki Kar vezetőit, s ezen az eseményen történelemformáló esemény történt, ugyanis ez volt 1948 decembere, Mindszenty József bíboros hercegprímás lefogása óta az első határozott kiállás az egyház jogai mellett. A találkozón Szendi József (1983-1993 püspök, 1997-ig érsek) veszprémi püspök a jelenlévők hatalmas megdöbbenésére azt mondta, hogy szükség van egy új megegyezésre az állam és az egyház viszonyáról, amely méltó egy demokratikus jogállamhoz, amelyet „a katolikus egyház részéről nem egy megfélemlített kalocsai érsek ír alá.” Kérte az 1950-ben megszüntetett szerzetesrendek rehabilitálását, a hitoktatás szabadságát, valamint azt, hogy az egyház szabadon foglalkozhasson az ifjúsággal, és alakíthasson vallásos egyesületeket.

II. János Pál pápa az ausztriai Darázsfalván mondott magyar beszédét követő hónapban, 1988. július 13-án a magyar kormány lapjában, a Magyar Hírlapban jelent meg az első szabad és bátor hangú írás, Gyulay Endre szeged–csanádi megyéspüspök tollából, aki Megértően és türelmesen című cikkében először fogalmazta meg nyilvánosan a Parlamentben Szendi püspök elmondta vádat: Szent Sebestyénhez hasonlóan az egyházat is halálra ítélték az elmúlt negyven évben, de túlélte és továbbra is kész a szolgálatra, mert a magyar társadalom igen mélyen áll erkölcsileg. Ugyanakkor jelezte azt is, hogy az Egyház munkájával tehet a lelki problémák ellen, kevesebb öngyilkos, drogfüggő lenne.